A kérdések ereje

 

 

Azt szokták mondani, hogy az irányítja a beszélgetést, aki kérdez. A kérdések megfogalmazása alapvető fontosságú. Nem csak hivatalos, de társasági helyzetben is sok előnye van a kérdéseknek. Jártál már úgy, hogy csak hallgattál valakit hosszú ideig, majd a végén azt mondta, hogy „de jót beszélgettünk”? A legtöbb embernek szüksége van arra, hogy valaki meghallgassa, így már egy ártatlan „hogy vagy?” is egy egész lavinát képes elindítani, ha jókor teszik fel. De hogyan irányíthatjuk hatékonyan a beszélgetést, hogyan ismerhetünk meg valakit jobban úgy, hogy csak kérdezünk?

 

A kérdések típusai

 

A kérdéseket, a rájuk adott válaszok alapján, több csoportba sorolhatjuk.

 

Kapcsolatteremtő kérdések

Sokszor tanácstalanságot érzünk, hogyan is kezdjünk el egy beszélgetést. Ilyenkor is hasznos segítségünkre vannak a kérdések. A megérkeztető kérdések, kedves érdeklődés mindig jó alap. „Hogy telt eddig a napja?”  vagy „Könnyen ide talált?” kérdések segítenek oldani a kezdeti feszültséget, de nem feltételeznek mély érzelmi tartalmat.

 

Zárt kérdések

Zárt kérdéseknek nevezzük azokat a kérdéseket, melyek eldöntendő kérdések, tehát elég egy igennel vagy nemmel felelni rájuk, vagy rövid 1-2 szavas választ igényelnek, adatokra, információkra kérdeznek rá. Ezek legtöbbször nem vezetnek messzire, de arra tökéletesek, hogy a kérdező kénytelen legyen határozottan állást foglalni a kérdést illetően. „Megfelelő a találkozó délután 2-kor?”, „Elkészült a feladattal?”, stb. A határozottságán túl ez a kérdéstípus alkalmas arra is, hogy a hosszú, véget nem érőnek tűnő vagy céltalan sztorizgatásnak véget vessünk egy beszélgetés alkalmával. Bánjuk a zárt kérdésekkel óvatosan, mert ha egymás után túl sok zárt kérdést teszel fel, a beszélgetés kezd kihallgatás jelleget ölteni.

 

Nyitott kérdések

A zárt kérdéseket tehát érdemes színesíteni nyitott kérdésekkel is. Kérdezd meg a beszélgetőpartnered véleményét dolgokról! Az emberek szeretik megosztani gondolataikat, véleményüket egy beszélgetés folyamán, tehát használd a „Mit gondol arról, hogy…” és „Mit ért az alatt, hogy…” Nem csak az a fontos, hogy a kérdést megfelelően tedd fel, de ügyelned kell az értő figyelem alkalmazására is. Emlékezni a részletekre, odafigyelni a másikra, visszakérdezni fontos pontokra mindig imponáló egy beszélgetésben. Azt jelenti, hogy időnket és figyelmünket partnerünknek szenteljük. Épp ezért fontos, hogy tényleg csak olyan kérdést tegyünk fel, amire szeretnénk is hallani a választ.

Vannak túl nyitott kérdések? Igen! A „Miért?” kérdést érdemes kerülni. Ennek használatával elveszíted az irányítást, és csak ömleni fognak a kontrollálatlan információk. A nyitott kérdések esetén is érdemes koncentrálni arra, hogy pontosan megfogalmazott, szűkítő kérdés legyen.

 

Alternatív kérdések

Amikor döntésre szeretnénk jutni, feltehetünk ilyen kérdéseket. „Melyik nap lenne megfelelő, hétfő vagy kedd?”, de alkalmazhatjuk ismerkedés esetén is, például „Vizet vagy kávét adhatok?”. Ezeknek a kérdéseknek az a lényege, hogy a válasznak nincs súlya, mégis egy kicsit átadhatunk az irányításból a másik félnek. Beszélgetés során ezzel oldhatjuk a feszültséget eltolódott hatalmi helyzetben, vizsgaszituációban, felvételin vagy állásinterjú közben.

 

Szuggesztív kérdések

Sugalmaznak egy adott választ. „Ugye megfelelő ez a megoldás?” , „Akkor önnek is megfelelő a kedd délután, ugye?” , stb. Ezek alkalmazása sem baráti sem hivatalos beszélgetés során nem túl elegáns, de néha segít lezárni egy hosszúra nyúlt beszélgetést. Ilyen kérdésekre ritkán felel beszélgetőpartnerünk ellenkezéssel.

 

Tükröző kérdések

Ha valamit, akkor inkább ezt lenne érdemes alkalmazni, mert segít elkerülni a félreértéseket. A kérdés lényege az, hogy összefoglalja a beszélgetőpartner által elmondottakat, és egy kérdésbe tömörítve visszatükrözi azt. Ezek a kérdések pontosítanak anélkül, hogy minősítenék a hallottakat. Olyan kezdetű mondatokra gondolok, mint például a „Eszerint tehát…” vagy a „Ha jól értem, akkor azt mondja, hogy…”. Ha félre is értettünk valamit, akkor az olyan formán derül ki, hogy a másik fél számára sem kellemetlen, és lehetősége van a pontosításra. Sok veszekedés elkerülhető lenne, ha gyakrabban tükröznénk egymás gondolatait.

 

Mit ne tegyél?

 

Soha ne válaszold meg a saját kérdéseidet!

Ne ismételd meg a kérdéseidet!

Ne tegyél fel bonyolult kérdéseket!

Ne sürgesd a másik felet a válaszadásra!

Amikor meghallod a választ, ne ítélkezz!

 

Mit tegyél?

 

A kis fejbólintások, non-verbális bíztatások, őszinte bókok, a másik fél biztonságérzetének és megértettségének növelése mind-mind lehetőséget adnak arra, hogy jobban megértsük egymást és sokkal kevesebb konfliktus terhelje mindennapi kapcsolatainkat.

 

Angol szószedet, ha autológiával gyakorolnál a bejegyzés alapján:

irányít – manage, direct
hivatalos – offical, formal
előny – advantage
kapcsolatteremtés – establishment of relations with
tanácstalanság – perplexity
érdeklődés – interest, enquiry
eldöntendő kérdés – yes/no question
imponál – compelling
feszültség – tension, stress, pressure
eltolódik – shift
szuggesztív – suggestive
sugalmaz – suggest, inspire
elegáns – elegant
lezár – seal, terminate, close
ritkán – rarely, seldom
félreértés – misunderstanding
összefoglal – summarize
tömörít – compact, compress
kellemetlen – unpleasant
pontosít – specify, refine
elkerülhető – avoidable
fejbólintás – nod
sürget – urge, rush
ítélkezik – judge
biztonságérzet – feeling of security

 

Ez a bejegyzés megjelent cikk formájában az A&K Magazin 2018.  januári számában, melyet ingyenesen letölthetsz innen:

A&K Magazin 2018. januári számának letöltése