Karrier

Konfliktuskezelés – vihar az irodában?

Szerző:

Konfliktuskezelés – Vihar az irodában?

A te munkahelyed felett is gyűlnek a fellegek?

Miért fontos a konfliktuskezelés? Aki együtt dolgozik másokkal, időről-időre tapasztalhatja, hogy a konfliktusok megjelenése az irodai közeg és az együtt dolgozók életének szerves része, még akkor is, ha többnyire racionális hozzáállással próbálnak együtt ügyködni szoftverfejlesztők egy jól dokumentált szoftveren egyértelműen tisztázott feladatkörök mentén (és pláne akkor, ha ez még sincs így).

Ahogy az sem okoz túl nagy meglepetést, ha az apró, még csak ártatlan, picit sötétebb felhőkként megjelenő konfliktusok az idő elteltével és a határidők közeledtével lassan eszkalálódnak, és hogy minél több embert érintő konfliktusról van szó, annál gyorsabb mértékű a fellegek növekedése.

A fellegek gyülekezésével és a probléma fokozódásával párhuzamosan beszűkül a gondolkodás mértéke, több kisebb csoport is alakulhat a probléma jellege szerint, és egyre nagyobb arányban jelennek meg az érzelmek a racionalitás egén.

„Különösen azok az érzelmek jutnak fontos szerephez, melyeket az emberek a csoport tagjaiként és nem egyénként élnek át.” (Mackie, Smith és Ray, 2008)

Mit tehetünk, ha konfliktus áll fenn és morogni kezd az ég?

Érdemes elgondolkodni ennek feloldásán. Sem a munkára sem az ott dolgozókra nincs jó hatással, ha megoldatlan konfliktusok nyugtalanító felhői kezdenek gyülekezni az iroda felett, hiszen egyértelműen viharhoz fog vezetni, előbb vagy utóbb. Minél több konfliktus marad megoldatlanul, annál erőteljesebb lesz az orkán. Ha egyszer elszabadul, hetekig fognak csattogni a villámok mindenki fejére.

Hogyan derítsük fel az eget?

konfliktuskezelés után kiderül az ég
Szeretnéd te is látni a fényt?

Tisztázni érdemes, hol kezdődött, és pontosan mi a kiváltó oka a jelenlegi helyzetnek. Ez sokszor bonyolultabb, mint gondolnánk, különösen ha már egy beszűkült helyzetben szeretnénk elkezdeni a felhőoszlatást. Érdemes addig mérlegelni a helyzetet, míg tiszta és egyértelmű képet nem tudsz rajzolni arról, mi a te személyes álláspontod a kialakult állapotot illetően. A bizonytalansággal feldobott megbeszélés jó eséllyel csak tovább fogja kavarni a fellegeket.

Konfliktuskezelés – mikor érdemes belevágni?

Tegnap. Viccet félretéve, a legjobb időpont az pontosan akkor van, amikor a kiváltó ok éppen megtörténik. A második legjobb időpont pedig akkor, amikor először felismered, hogy valami nem a számodra megfelelő úton halad. Optimális esetben ez a két időpont közel van egymáshoz, főleg ha nagy tudatossággal és önreflexióval éled a mindennapjaidat.

Tehát ott és akkor érdemes tisztelettel, asszertíven, kompromisszumra készen felhozni a megbeszélésre szánt témát és ha a konfliktusban szereplő többi munkatárssal nem sikerül megoldást találni, érdemes lehet bevonni egy semleges külső felet is mediátorként.

Mondhatod, hogy ilyen frappáns megoldások, megfelelő mondatok neked mindig csak otthon, utólag jutnak eszedbe, és a problémás helyzetben mindig leblokkolsz. Ennek oka is sokféle lehet, de ha másképp nem megy, rendszeres gyakorlással és egy rakás azonnal alkalmazható kártyával a farzsebben magabiztosabb lehetsz. Csak vészhelyzet esetére, hogy legyen mihez nyúlnod akkor is, ha épp áramszünetet okoz a fejedben a közelgő vihar.

Aktuális kérdésem számodra: Nálad épp milyen az idő?

Ha beszélgetni szeretnél, szeretettel várlak: Egyéni coaching beszélgetés

Ha tetszett, oszd meg!

Indirekt szexizmus

Szerző:

Indirekt szexizmus – vicces vagy sértő?

szexizmus
Hol húzódik a határ a vicc és a sértés között?

Szexizmus a munkahelyen? Vajon mennyire gyakori jelenség?

A munkahely azon túl, hogy szakmai kihívások elé állít minket és produktivitásra sarkall, egy közösség is. Különböző emberek, különböző élettapasztalattal, háttérrel, véleménnyel, érzékenységgel és személyiséggel igyekeznek együtt dolgozni. Ahogy minden csoportos tevékenység során, itt is megjelennek idővel a különbségek. A kérdés csak az, hogy hogyan kezeljük ezeket?

Mivel IT területen dolgozó coach-ként ügyfeleim javarészt szoftverfejlesztőkből állnak, így én ezen a területen szerzett tapasztalataimat felhasználva írok most erről a témáról. Lehet, hogy más munkahelyen másokat tapasztalsz. Ha így van, kíváncsian várom leveled: Írj nekem! Oszd meg velem a történeted, véleményed!

Különböző hitek és értékrendek

Elkerülhetetlen, hogy bizonyos szabadidős beszélgetések során, például ebéd közben, vagy csapatépítő rendezvényeken, felmerüljenek akár megosztó témák is a munkatársak között. Ezen eltérő vélemények intelligens kezeléséhez nagyfokú tudatosság, asszertivitás és bizonyos esetekben önkontroll szükséges, különösen a csoporton belüli életkori, nemi és nemzetiségi heterogenitás esetén. Hosszan lehetne sorolni a felmerülő megosztó témákat az egyszerűbb sporteredményektől kezdve, az összetettebb politikai vagy akár származási, szexuális irányultsággal kapcsolatos, vallási vagy egyéb diszkriminációt felvető helyzetekig. Véleménye természetesen mindenkinek van. De vajon mi a megfelelő hely és mód ennek megosztására?

Szexizmus

Mi is az a szexizmus? Olyan előítélet és diszkrimináció, amely az emberek (igen, lehet férfi vagy nő is) nemén vagy nemi szerepén alapul. Szerinted ilyesmi sosem fordul elő a te munkahelyeden? Gondoljuk csak végig, hogy valóban így van-e!

Nem csak a nők érintettek a kérdésben!

Ez jó vagy rossz? Csak a nőket, vagy férfiakat is érint?

Igen. Mindegyik igaz. Lehet pozitív és negatív, jóindulatú és rosszindulatú, és igen, érintheti a nőket és a férfiakat egyaránt. Nézzük, hogyan is jelenik ez meg konkrétan a mindennapokban!

Az ajtóban a nőket előre engedő férfiak udvariasak (és pozitívan diszkriminálnak egy munkatársat a neme alapján, még ha kedvességből teszik, akkor is). Míg ha kifejtik véleményüket, hogy a nőknek nem az IT területen, vezető beosztásban, hanem inkább otthon a konyhában lenne a helye, akkor ugyanezt negatív értelemben teszik. Ezekről az esetekről többet hallunk, mint a férfiakat ért hatásokról.

Ha azért választják a felvételi folyamat során inkább a férfi kollégát, mert ránézésre biztosan jobb programozó, vagy, mert ő jó eséllyel nem megy GYES-re a közeljövőben, a férfiakat ért pozitív diszkriminációt látjuk megjelenni.

Vagy amikor egy férfi a munkahelyi stressz vagy elbocsátás kapcsán azzal a hozzáállással találkozik a környezetében, hogy ő nem sértődhet meg. Nem fakadhat sírva, mert elvárható tőle a teherbírás, határozottság, nem panaszkodhat vagy kérhet segítséget, mert az nem férfias, akkor a férfiakat ért negatív szexizmusnak lehetünk tanúi.

Mitől indirekt a szexizmus?

Az indirekt szexizmus, amikor a beszélgetés alapvetően jóindulatúnak mondható, vicces köntösbe ágyazott, vagy nem lép túl egy határt, de mégis sérti a csoport egy tagját. Jane Sunderland nyelvész megfogalmazása szerint „minden olyan megnyilvánulás (indirekt) szexizmus, ami olyan kategóriákkal vagy értékekkel azonosít bennünket, amely kategóriákkal vagy értékekkel mi magunk nem azonosulunk.” Ebbe beletartozhat a nők esetén az anyaság kérdése, a nemi identitás vagy nőiesség / férfiasság dilemmája. Vagy akár olyan sokak számára apróságnak tűnő dolgok is, mint az, hogy a nők védelemre szorulnak és nem jó vezetők, vagy a férfiak bátrak és erősek, sosem félnek semmitől, és végképp nem sírnak. A területek száma végtelen.

Mihez kezdhetünk ezzel?

Egyrészt érdemes növelni a mindennapi kommunikáció során a tudatosság szintjét. Minden külső változás az egyén belső változásával indul, tehát az első és legfontosabb, amit tehetünk, hogy ügyelünk a saját mondatainkra és megnyilvánulásainkra, legyen az verbális vagy non-verbális. Egy kritikus és intelligens szűrőn át engedjük át, amit el akarunk mondani, és ne a (talán korábban helytelenül tanult) minták vezessenek minket.

A másik feladatunk pedig a tudatosság felébresztése a környezetünkben is. Ha szó nélkül hagyjuk a másokat sértő megjegyzéseket, legyen az bármilyen ártatlan is, beállunk azok csoportjába, akik szerint ez elfogadott és rendben van. A változáshoz idő és nagyfokú önkritika szükséges, de nem lehetetlen. Tegyünk érte, hogy a munkahelyünkön és a környezetünkben mindenki nyugodtan lehessen önmaga, anélkül, hogy bántás vagy sértés érné. Ez közös felelősségünk!

Ha tetszett, oszd meg!

10 tipp az asszertív állásinterjúhoz

Szerző:

Asszertív állásinterjú?

– 10 tipp a sikerhez – 

állásinterjú előtt olvasó nő

 

1. Végezz önértékelést állásinterjú előtt!

 

Nagyon fontos, hogy állásinterjú előtt felmérd saját készségeidet, képességeidet és tudásod, hogy az önbizalmad megalapozott, a kérdéseid célratörőek, az elvárásaid reálisak legyenek az állásinterjú alatt. Amikor valaki ismeri saját magát és képviselni is tudja a saját érdekeit, nagyon megnyerő tud lenni a másik fél számára. Nehéz pontosan megfogalmazni, hogy miért, leginkább úgy szokták jellemezni az ilyen ember kisugárzását, hogy „olyan rendben van magával és a világgal”. Ezt az állapotot érdemes keresned, mielőtt belevágsz az interjúzásba! Ugye mondanom sem kell, hogy egy interjú nem interjú? Ha állást keresel, vagy váltanál legalább 10 interjúra feltétlenül iratkozz fel, hogy valódi képet láss a lehetőségeidről.

 

2. Nyugodtan izgulj!

 

Teljesen természetes dolog, hogy izgulsz az interjú előtt, ezt mindenki tudja, az is, aki felméri a tudásod, és azok is, akik csak hallgatnak és figyelnek közben. Tapasztalatom szerint csökken a belső feszültség, ha jelentős idegesség esetén bevalljuk az érzéseinket, természetesen pozitív formában tálalva azt, például „Nagyon izgalmas számomra, hogy az önök cégéhez jöhettem interjúra, alig várom, hogy jobban megismerjem az aktuális projekteket és lehetőségeket.”

 

 

3. Fékezz, ha a határaidhoz érsz!

 

Mint az élet minden más területén, az állásinterjúkon is igaz, hogy ismerd és tartsd a határaidat! Nem kell olyasmire felelned, amire egy hétköznapi beszélgetés során nem válaszolnál, és nem kell olyan feladatot sem teljesítened, ami az elveiddel ellenkezik. Tudd, hogy hol a határ és ragaszkodj hozzá! Itt is érdemes az asszertív utat választanod, FÉK-et használni: Fókuszálj a problémára, fejezd ki az Érzéseidet, és mondd el őszintén a Kérésed a helyzettel kapcsolatban.

 

4. Ragaszkodj az elveidhez és a véleményedhez!

Az a munkahely, ami nem illeszkedik az értékrendedhez, vagy elvárja, hogy változtass a véleményeden fontos dolgokban, minden bizonnyal nem neked való. A nehézséget nem ennek a belátása szokta okozni, sokkal inkább az, hogy nem mindenki van tisztában a saját igényeivel, vágyaival, elvárásaival, és nem tudja, mit várjon el vagy mit várhat el a munkahelyétől. Idejétmúlt gondolat, hogy a főnöknek mindenben igaza van. Az új generációk munkavállalói pedig végképp elutasítják ezt a fajta hozzáállást, mert kontraproduktív. Ha tudod, mi az a helyzet és környezet, amiben a legjobban tudsz teljesíteni, akkor magabiztosan tudsz ennek megfelelő munkahelyet választani, és hosszú távon így mindenki jól jár.

 

5.  Állásinterjú alatt kérdezz is, ne csak válaszolj!

 

Hajlamosak a felvételizők teljesen kiszolgáltatott helyzetnek megélni a felvételi folyamatokat, ahol meg kell felelniük, ahol a teljesítményük értékelése a fontos, és semmi más. Ez nincs így. Az interjúk, annak ellenére, hogy egyoldalúnak látszik, valójában sokban hasonlít a párkereséshez. Nem csak az a fontos, hogy te megfelelj a vállalatnak, ahova jelentkezel, de az is nagyon fontos, hogy a felajánlott pozíció és környezet, a munka feltételei megfeleljenek neked. Ahhoz, hogy előzetesen felmérd, hogy számodra elfogadható az ajánlatuk, meg kell ismerned a részleteket. Tehát kérdezned kell! Az álláshirdetések leírása sokszor nem tér ki a részletekre. Mindig tudd, hogy hova felvételizel, mi az, ami tetszik az ajánlatban, és tisztázd a nem pontos részleteket. Az interjúkra ezért (is) érdemes előzetesen felkészülnöd.

 

6. Vállald fel a negatív tulajdonságaidat is!

 

Természetes érzés, hogy a legjobb oldalad akarod mutatni az interjún, az önéletrajzod is optimistán fogalmazod meg, hogy jobb esélyekkel indulj a kiválasztási folyamatban. De senki sem tökéletes. Ezt mindenki tudja. Sokkal emberibb és ezáltal szimpatikusabb is vagy, ha elismered a saját hibáidat, gyengeségeidet, és nem rejtegeted őket. Aki tökéletesnek látszik, az mindig gyanús is. A gyengeségeidet is meg lehet fogalmazni pozitív köntösben, hogy lássák, tisztában vagy vele és dolgozol azon, hogy jobban legyél. Például azt mondani, hogy „folyton elkések” kevésbé szimpatikus megfogalmazás, mint azt mondani, hogy „szeretek dolgozni, és néha annyira belemerülök, hogy elveszítem az időérzékem, de igyekszem javítani az időmenedzsmentemen”.

 

 

7. Ne beszélj túl sokat, de túl keveset sem!

 

Ha nem mutatod meg magad, akkor esélyt sem adsz arra, hogy megismerjék a motivációd, a gondolataid, az elképzelésed a jövőre nézve. Ha túl sokat beszélsz, akkor pedig fárasztó leszel és nehéz lesz veled kommunikálni. Mint az élet legtöbb területén, itt is az arany középút lesz a nyerő. Megérkezéskor és elköszönéskor érdemes néhány mondatban kis beszélgetést kezdeményezni („small talk”), az interjú során kapott kérdésekre pedig 2-3 mondattal válaszolni, ha lehetőségünk van 2-3x kérdezni is, és türelmesen megvárni a választ. Ennyi bőven elegendő, nem kell eltérnünk egyik irányba sem.

 

8. Ügyel a metakommunikációra!

 

Albert Mehrabian amerikai pszichológus kutatásában felmérte, hogy a három fő kommunikációs csatorna közül melyik a legfontosabb. Vajon mi befolyásolta jobban a hallgatóság megítélését: a mondanivaló, a hangsúlyozás vagy a testbeszéd? Mit gondolsz?

Bizony a testbeszéd. A mondanivaló csak az eredmény mindössze 10%-át befolyásolta, a hangsúlyozás kb. 40%-ban nyomott a latba, és az emberek rólad alkotott véleményének közel 50%-át az adta, hogy milyen formán mutattad meg magad, hogyan mozogtál, milyen gesztusaid vannak, milyen a mimikád és a kézmozdulataid. Ezek a benyomások mind tudat alatt működnek, bár gyakorlással tudatosíthatók.

 

9. Mondhatsz nemet, ez csak egy állásinterjú!

 

Ez a tipp valahol a határhúzás és önmagad felvállalásának mentén húzódik. A mítosszal ellentétben igenis mondhatsz nemet az interjún, ha olyan ajánlatot kapsz, amit nem szeretnél elfogadni, és ez nem feltétlenül jelenti a beszélgetés végét és az esetleges együttműködés visszautasítását. Mondhatod, hogy a felajánlott pozíció számodra nem megfelelő (talán van másik szabad hely is, amelyről nem tudsz meg semmit, ha nem szólsz), vagy jelezheted, hogy a kínált fizetés és egyéb juttatások nem érik el az általad elvártat. Nem egyszer fordult már elő ügyfeleimnél, hogy egy ilyen visszajelzés hatására jobb ajánlatot és/vagy más pozíciót kaptak, amellyel aztán jobban meg voltak elégedve, mint az első lehetőséggel lettek volna.

 

10. Ne dönts azonnal!

 

Az asszertív jogok egy nagyon lényeges pontja, különösen az állásinterjúk tekintetében, hogy jogod van időt kérni, mielőtt döntenél! Élj ezzel a jogoddal és ne fogadj el rögtön egy ajánlatot, ami jól hangzik! Várj legalább 2-3 napot, gondold át, hogy biztosan minden részlettel tisztában vagy-e, ami egy fontos döntés meghozatalához szükséges, és csak ezután menj bele az együttműködésbe. Utólag változtatni egy rossz döntésen sokkal nehezebb, mint kivárni azt a kis időt, amíg leülepedik benned a felvételi élménye, és racionálisan át tudod gondolni, mit is jelent számodra ez az ajánlat.

 

Ha segítségre van szükséged:

Ha úgy érzed, hogy mindez elméletben nagyon jól hangzik, de megvalósítani nem tudnád, érdemes lehet gyakorolnod. Lehetőséged van állásinterjú felkészítést kérni, keress nyugodtan: Kapcsolatfelvétel

Ha Java programozói szakmai interjúra készülsz, az A&K Akadémián profi segítséget kaphatsz: A&K Akadémia – állásinterjú felkészítés

Ha tetszett, oszd meg!

A kérdések ereje

Szerző:

A kérdések ereje

 

kérdések könyvekre írva

 

Azt szokták mondani, hogy az irányítja a beszélgetést, aki kérdez. A kérdések megfogalmazása alapvető fontosságú. Nem csak hivatalos, de társasági helyzetben is sok előnye van a kérdéseknek. Jártál már úgy, hogy csak hallgattál valakit hosszú ideig, majd a végén azt mondta, hogy „de jót beszélgettünk”? A legtöbb embernek szüksége van arra, hogy valaki meghallgassa, így már egy ártatlan „hogy vagy?” is egy egész lavinát képes elindítani, ha jókor teszik fel. De hogyan irányíthatjuk hatékonyan a beszélgetést, hogyan ismerhetünk meg valakit jobban úgy, hogy csak kérdezünk?

 

A kérdések típusai

 

A kérdéseket, a rájuk adott válaszok alapján, több csoportba sorolhatjuk.

 

Kapcsolatteremtő kérdések

Sokszor tanácstalanságot érzünk, hogyan is kezdjünk el egy beszélgetést. Ilyenkor is hasznos segítségünkre vannak a kérdések. A megérkeztető kérdések, kedves érdeklődés mindig jó alap. „Hogy telt eddig a napja?”  vagy „Könnyen ide talált?” kérdések segítenek oldani a kezdeti feszültséget, de nem feltételeznek mély érzelmi tartalmat.

 

Zárt kérdések

Zárt kérdéseknek nevezzük azokat a kérdéseket, melyek eldöntendő kérdések, tehát elég egy igennel vagy nemmel felelni rájuk, vagy rövid 1-2 szavas választ igényelnek, adatokra, információkra kérdeznek rá. Ezek legtöbbször nem vezetnek messzire, de arra tökéletesek, hogy a kérdező kénytelen legyen határozottan állást foglalni a kérdést illetően. „Megfelelő a találkozó délután 2-kor?”, „Elkészült a feladattal?”, stb. A határozottságán túl ez a kérdéstípus alkalmas arra is, hogy a hosszú, véget nem érőnek tűnő vagy céltalan sztorizgatásnak véget vessünk egy beszélgetés alkalmával. Bánjuk a zárt kérdésekkel óvatosan, mert ha egymás után túl sok zárt kérdést teszel fel, a beszélgetés kezd kihallgatás jelleget ölteni.

 

Nyitott kérdések

A zárt kérdéseket tehát érdemes színesíteni nyitott kérdésekkel is. Kérdezd meg a beszélgetőpartnered véleményét dolgokról! Az emberek szeretik megosztani gondolataikat, véleményüket egy beszélgetés folyamán, tehát használd a „Mit gondol arról, hogy…” és „Mit ért az alatt, hogy…” Nem csak az a fontos, hogy a kérdést megfelelően tedd fel, de ügyelned kell az értő figyelem alkalmazására is. Emlékezni a részletekre, odafigyelni a másikra, visszakérdezni fontos pontokra mindig imponáló egy beszélgetésben. Azt jelenti, hogy időnket és figyelmünket partnerünknek szenteljük. Épp ezért fontos, hogy tényleg csak olyan kérdést tegyünk fel, amire szeretnénk is hallani a választ.

Vannak túl nyitott kérdések? Igen! A „Miért?” kérdést érdemes kerülni. Ennek használatával elveszíted az irányítást, és csak ömleni fognak a kontrollálatlan információk. A nyitott kérdések esetén is érdemes koncentrálni arra, hogy pontosan megfogalmazott, szűkítő kérdés legyen.

 

Alternatív kérdések

Amikor döntésre szeretnénk jutni, feltehetünk ilyen kérdéseket. „Melyik nap lenne megfelelő, hétfő vagy kedd?”, de alkalmazhatjuk ismerkedés esetén is, például „Vizet vagy kávét adhatok?”. Ezeknek a kérdéseknek az a lényege, hogy a válasznak nincs súlya, mégis egy kicsit átadhatunk az irányításból a másik félnek. Beszélgetés során ezzel oldhatjuk a feszültséget eltolódott hatalmi helyzetben, vizsgaszituációban, felvételin vagy állásinterjú közben.

 

Szuggesztív kérdések

Sugalmaznak egy adott választ. „Ugye megfelelő ez a megoldás?” , „Akkor önnek is megfelelő a kedd délután, ugye?” , stb. Ezek alkalmazása sem baráti sem hivatalos beszélgetés során nem túl elegáns, de néha segít lezárni egy hosszúra nyúlt beszélgetést. Ilyen kérdésekre ritkán felel beszélgetőpartnerünk ellenkezéssel.

 

Tükröző kérdések

Ha valamit, akkor inkább ezt lenne érdemes alkalmazni, mert segít elkerülni a félreértéseket. A kérdés lényege az, hogy összefoglalja a beszélgetőpartner által elmondottakat, és egy kérdésbe tömörítve visszatükrözi azt. Ezek a kérdések pontosítanak anélkül, hogy minősítenék a hallottakat. Olyan kezdetű mondatokra gondolok, mint például a „Eszerint tehát…” vagy a „Ha jól értem, akkor azt mondja, hogy…”. Ha félre is értettünk valamit, akkor az olyan formán derül ki, hogy a másik fél számára sem kellemetlen, és lehetősége van a pontosításra. Sok veszekedés elkerülhető lenne, ha gyakrabban tükröznénk egymás gondolatait.

 

Mit ne tegyél?

 

Soha ne válaszold meg a saját kérdéseidet!

Ne ismételd meg a kérdéseidet!

Ne tegyél fel bonyolult kérdéseket!

Ne sürgesd a másik felet a válaszadásra!

Amikor meghallod a választ, ne ítélkezz!

 

Mit tegyél?

 

A kis fejbólintások, non-verbális bíztatások, őszinte bókok, a másik fél biztonságérzetének és megértettségének növelése mind-mind lehetőséget adnak arra, hogy jobban megértsük egymást és sokkal kevesebb konfliktus terhelje mindennapi kapcsolatainkat.

 

Angol szószedet, ha autológiával gyakorolnál a bejegyzés alapján:

irányít – manage, direct
hivatalos – offical, formal
előny – advantage
kapcsolatteremtés – establishment of relations with
tanácstalanság – perplexity
érdeklődés – interest, enquiry
eldöntendő kérdés – yes/no question
imponál – compelling
feszültség – tension, stress, pressure
eltolódik – shift
szuggesztív – suggestive
sugalmaz – suggest, inspire
elegáns – elegant
lezár – seal, terminate, close
ritkán – rarely, seldom
félreértés – misunderstanding
összefoglal – summarize
tömörít – compact, compress
kellemetlen – unpleasant
pontosít – specify, refine
elkerülhető – avoidable
fejbólintás – nod
sürget – urge, rush
ítélkezik – judge
biztonságérzet – feeling of security

 

Ez a bejegyzés megjelent cikk formájában az A&K Magazin 2018.  januári számában, melyet ingyenesen letölthetsz innen:

A&K Magazin 2018. januári számának letöltése

A&K Magazin 2018. január borító

Ha tetszett, oszd meg!

Asszertív emberi jogok

Szerző:

Asszertív emberi jogok- jogtár az élethez

 

asszertív emberi jogok illusztrációjaként körben álló emberi lábak a járdán

 

Az emberi jogokról talán első körben az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata jut eszedbe, amely magában foglalja az olyan alapvető polgári jogokat, mint az élethez, szabadsághoz, személyes véleményed kifejezéséhez való jog. Az asszertív emberi jogok mást jelentenek, bár úgy vélem, ez az alapja, hiszen a helyzetnek megfelelő, egymással szemben tiszteletteljes viselkedés az alapja minden színvonalas emberi kommunikációnak.

 

Mi az, hogy asszertív?

 

Az asszertivitás egy tanulható és fejleszthető emberi készség, amely hozzásegít ahhoz, hogy eredményesen képviseld a saját érdekeidet anélkül, hogy a másik féllel szemben agresszíven vagy manipulatívan lépnél fel, és megelőzi, hogy gyengeségből passzívan elnyomd a saját igényeidet a másikéval szemben. Tiszteli az ember döntési jogát és véleményét és ebből kifolyólag határokat szab a viselkedésben magunkkal és egymással szemben is. Ha részleteiben is érdekel az asszertív kommunikáció, korábbi blogbejegyzésemben többet is olvashatsz róla: Asszertivitás a gyakorlatban.

 

Melyek tehát az asszertív emberi jogok?

 

Azok a jogok, melyekkel rendelkezel és a kommunikációdban, ha úgy döntesz, érvényesíted is. Nézzük sorban: (Alberti és Emmons, 1974)

  1. jogod van ahhoz, hogy tisztelettel bánjanak veled (igen, kortól, nemtől, iskolai végzettségtől, stb. függetlenül!)
  2. jogod van ahhoz, hogy kifejezd a véleményedet és érzéseidet
  3. jogod van ahhoz, hogy meghallgassanak és komolyan vegyenek
  4. jogod van ahhoz, hogy saját magad állapítsd meg, mi az, ami számodra fontos és mi az, ami nem
  5. jogod van ahhoz, hogy bármikor bármire nemet mondj, anélkül, hogy bűntudatot érezz miatta
  6. jogod van ahhoz, hogy kérd, amit szeretnél
  7. jogod van ahhoz, hogy meg is kapd, amiért fizettél
  8. jogod van információt kérni, ha valamit nem tudsz
  9. jogod van ahhoz, hogy hibát kövess el és viseld a következményeit
  10. jogod van ahhoz, hogy indoklás nélkül megváltoztasd a korábban megfogalmazott véleményedet
  11. jogod van ahhoz, hogy ne képviseld a jogaidat, ha úgy döntesz

 

Az asszertív emberi jogok után: mi a helyzet a kötelezettségekkel?

 

Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy nem csak nekünk, de másoknak is vannak jogai, és ezek ugyanolyan fontosak.

Kötelességed tiszteletben tartani mások fentebb felsorolt jogait, ami magában foglalja azt is, hogy nincs jogod mások viselkedését, gondolatait és érzéseit elítélni, másokban bűntudatot ébreszteni saját véleményükkel, vagy akár hibáikkal kapcsolatban, amíg ezek nem korlátoznak téged saját jogaidban. El kell ismerned mások jogait arra vonatkozóan, hogy úgy éljen és cselekedjen, ahogy számára megfelelő és szabadon viselje ennek következményeit is.

 

Önismereted fejlesztéséhez álljon itt egy aktuális kérdés:

Számodra mely jogok és kötelességek betartása a legnehezebb?

 

 

Az A&K Akadémián fontosnak tartjuk a kommunikáció fejlesztését is, ezért folyamatos, kis csoportos találkozókon gyakorolunk. Ha érdekel a lehetőség, ajánlom figyelmedbe a Facebookon elérhető Események naptárat! Találkozzunk személyesen is!

 

Ha tetszett, oszd meg!

TOP 10 állásinterjú hiba

Szerző:

TOP 10 állásinterjú hiba – Checklist

 

TOP 10 állásinterjú hiba miatt aggódó férfi

 

Vegyük sorra egyesével, melyik az a 10 leggyakoribb állásinterjú hiba, amely könnyedén megelőzhető egy kis odafigyeléssel és növeli a felvételed esélyét a következő alkalommal!

 

1. Tudd, hová mész!

 

Első lépésben mindig tájékozódj! Pontosan tudnod kell, hogy milyen céghez is mész, mivel foglalkoznak, ki a célcsoportjuk, mi a megpályázott munkakör lényege, és mindig legyenek kérdéseid a céggel, a feladatokkal és a terveikkel kapcsolatban! A rutinkérdésekre készülj a cégre szabott válaszokkal, és gyakorolj otthon, fennhangon is! Nincs kiábrándítóbb egy olyan jelentkezőnél, aki azt sem tudja, hogy pontosan hol is van, és az interjúztatónak kell erről felvilágosítania.

 

2. Ne késs el!

 

Az interjú már a megjelenésed pillanatában elkezdődik, így az egyik leggyakoribb hiba, ha nem tudod hová kell menned, vagy elkésel. Fel kell készülnöd, hogy időben, min. 5, de inkább 10 perccel az interjúd időpontja előtt meg tudj érkezni! Ha teljesen ismeretlen a városrész vagy az útvonal, akkor látogass el előtte néhány nappal az épülethez, hogy ne aznap kelljen keresned! Most gondolhatnád, hogy minek ez a sok cécó, hiszen jelentkezel vagy 100 helyre, minek fektess bele ennyi energiát? Nos, ha igazán jó az önéletrajzod és a motivációs leveled, jelentősen kevesebb helyre kell elküldened, és ha alaposan felkészülsz az interjúra, ezt sem kell százával ismételned, hogy sikerrel járj. A felkészülés tehát a siker egyik kulcsa.

 

3. Egyél és igyál!

 

Nagyon fontos, hogy ne csak elméletben, de fizikailag is felkészülj! Nem egyszer tapasztaltam már interjún, hogy a jelentkező vércukorszintje alacsony volt, esetleg aznap alig ivott folyadékot. Egy könnyű reggeli vagy ebéd és megfelelő mennyiségű víz alapvető fontosságú felvételi beszélgetés előtt!

 

4. Adj a megjelenésedre!

 

A strandpapucs, póló, hátizsák, sapka, műanyag karkötők, füllhallgató és más laza kiegészítők remek divatkellékek, főleg nyáron, de nem interjúra valók! Akkor sem, ha nyári meleg van és mind márkás darab! A megjelenéseddel a tiszteleted is kifejezed a cég és a bizottság felé, így adnod kell magadra, ha jó benyomást akarsz kelteni! Ahogy az A&K Magazin egyik korábbi lapszámában is olvashattad, az első benyomás 4-6 mp alatt kialakul a másik félben, és ehhez jelentős mértékben hozzájárul a külső megjelenésed. A visszafogott, konzervatívabb stílus általában beválik (kivéve természetesen, ha stylist-nek jelentkezel egy modern startup vállalkozáshoz).

 

5. Kevés vicc, több komolyság!

 

A fesztelen, barátságos viselkedés alapvető, de fontos, hogy ne viccelődj túl sokat! Ez nem haveri beszélgetés és nem is randevú. A vállalat számára nagyon fontos, hogy aki ott dolgozik, kellő komolysággal végezze a munkáját, ezért mutasd a komolyabb oldalad! Aki sokat viccelődik és nevetgél, az gyerekesnek tűnhet, gyerekre pedig nem bízunk komoly feladatokat és nem várunk tőle felelősségteljes viselkedést.

 

6. Félre a negatív gondolatokkal!

 

Soha semmiről ne nyilatkozz negatívan, legyen szó korábbi munkahelyekről, főnökökről, konfliktusokról, vagy a saját hibáidról! A legrosszabb helyzetből is mindig pozitívan, optimistán gyere ki a végén! Senki nem szeret kesergő és panaszkodó emberrel együtt dolgozni és a legkevésbé sem szimpatikus tulajdonság, ha valaki a volt munkahelyéről pletykál.

 

7. Ne matass!

 

Interjú alatt nincs vakarózás, ujjakkal dobolás, rágózás, nyak, váll, vagy ujjropogtatás, gyűrűhúzogatás, óraforgatás, mobiltelefonozás meg főleg nem! Kevés, lassú, megfontolt mozdulat higgadtságot tükröz. Ha pattogsz, ideges, szétszórt, stresszes benyomást keltesz.

 

8. Hass az érzelmekre!

 

Nem csak az a fontos, hogy nyugodtan, magabiztosan és optimistán válaszolj a kérdésekre, de az is, hogy hass a veled szemben ülőkre! Az emberek elsősorban nem arra emlékeznek, amit mondtál nekik, hanem arra, hogy milyen érzéseket keltettél bennük. Ez különösen igaz, ha aznap 3-5 interjút is lefolytatnak. Légy emlékezetes! Ha tartod a szemkontaktust és érzésekről beszélsz, érzésekkel reagálnak majd rád. Érdemes olyan kifejezéseket használni, mint „izgalmasnak találtam…”, „örömmel olvastam”, „kíváncsivá tett..”.

 

9. Ne add ki a magánéleted!

 

A felszínes magánéleti kérdésekre adott felszínes válaszok pontosan megfelelőek egy ilyen helyzetben. Felmerülhet, hogy férjnél vagy-e vagy nős vagy-e, illetve, hogy vannak-e gyerekeiket. De az, hogy hova járnak óvodába, ki szokott otthon főzni, vagy hogyan ismerkedtetek meg és működik-e a párkapcsolatotok, nem interjútéma. Tipikus állásinterjú hiba ilyesmiről beszélgetni. Húzz egyértelmű határokat!

 

10. Értékeld a teljesítményed!

 

Minden interjú után gondold végig az eseményeket, mi az, ami jól sikerült és miben tudnál még fejlődni. Az önreflexió nagyon fontos, a későbbi fejlődésed kulcsa. Ne hagyd ki!

 

 

A 10 leggyakoribb állásinterjú hiba checklist megjelent cikk formájában az A&K Magazin decemberi számában, melyet ingyenesen letölthetsz innen: A&K Magazin decemberi számának letöltése

magazin borító A&K Magazin decemberi szám

 

A cikkhez tartozó angol szószedetet autológiához itt találod:

 

célcsoport – target audience
megpályáz – apply for sg
kiábrándult – disillusioned
befektet – invest
külső megjelenés – appearance
hozzájárul – contribute to sg
kesereg – moan, mourn over sg
magánélet – privacy
felszínes – superficial
nős – married
matat – paddle with sg
útvonal – path, route
gyerekes – childish
vállalkozás – enterprise
elkésik – be late
elmélet – theory, speculation
elméletben – in theory
komolyság – thoughtfulness, seriousness
felkészül – get ready for, prepare
interjú – interview
interjú alany – interviewee
interjúvoló – interviewer
különösen – specifically, especially
kihagy – skip

Ha tetszett, oszd meg!

Interjú titkok a sikerért

Szerző:

Interjú titkok a sikerért

 

interjú során kirúgott, repülő férfi zuhan

 

Vannak helyzetek az életben, amikor csak magunkra számíthatunk, amikor a teljesítményünk az adott időpontban hatással lehet az életünkre, a jövőnkre, ilyen az álomálláshoz szükséges felvételi interjú is. Ez fokozott stresszel járó állapot, és ha nem készülünk fel rá, akkor azt vehetjük észre magunkon, hogy menekülünk a fejlődést hozó előre lépési lehetőségek elől. Bár tudjuk, hogy álmaink és ambíciónk útja arra felé mutat, de inkább választjuk a halogatást, semhogy még egyszer kitegyük magunkat a stressznek, amit a tárgyalás okoz. Így számtalan esetben látom, hogy tehetséges, ambiciózus, de felkészületlen szakemberek jóval alacsonyabb beosztásban, kevesebb kihívást jelentő pozíciókat töltenek be, a vágyottnál jóval alacsonyabb bérért, mert a sikertelen interjúk során felhalmozott negatív tapasztalatok és a kihívásoktól való félelem megbénítja őket.

 

Gondoljuk végig milyen készségek szükségesek egy állásinterjú sikeréhez?

 

A legfontosabb az egészséges önbizalom. Azért helyezem ezt előtérbe, szemben a megjelenéssel vagy kommunikációval, mert annál fontosabb nincs ebben a helyzetben, mint hogy tudatosítsuk magunkban, hogy legyen bármilyen kecsegtető az állás és bármilyen nagy a tét, az akkori teljesítményünktől függetlenül értékes és különleges emberek vagyunk, és ezt a siker vagy sikertelenség az interjú során nem befolyásolhatja.

Azt, hogy a megjelenés, a megfelelő dress code szerinti öltözködés és ápoltság fontos, talán nem kell kiemelnem. Már-már elcsépelt tény, hogy ítélkezünk első találkozáskor, és nem is sok, mindössze 4-5 másodperc alatt.

A jó kommunikáció szintén alapvető. Nem csak a verbális, de a metakommunikáció is ide tartozik, valamint az is, hogy ne csak a saját testünket tudjuk megfelelően használni, de értelmezni is tudjuk a felvételi bizottság jelzéseit. Az erős magabiztos kézfogástól kezdve, a stabil, de még épp nem zavarba ejtő szemkontaktuson át, az interjú során használt szókincsig minden hatással van a tárgyalás kimenetelére. A szókincs kapcsán had emeljem ki, hogy nem csak az számít, hogy milyen választékosan beszélünk, vagy mennyire használjuk a szakzsargont. Az egyik legfontosabb szempont az, hogy alkalmazkodni tudjunk a bizottság által használt szókincshez. Gyorsan fel kell mérni, ők milyen szinten kommunikálnak, és alkalmazkodni hozzá. Nincs rokonszenvesebb egy olyan embernél, akivel egy nyelvet beszélünk.

Mindenekelőtt azonban érdemes tisztáznod magadban, hogy a Maslow piramis mely szintjén állsz épp az életedben, mert egész mást érdemes megtenni egy állásért, ha a mindennapi étkezésed és biztonságod múlik rajta, mint ha a felső 1-2 szinten tartasz és épp a sikeresség vagy az önmegvalósítás a célod. Vannak helyzetek, amiben nem válogatunk annyira, és szinte kérjük a felvételünket, és van olyan élethelyzet, amikor csak a majdnem tökéletes ajánlat az elfogadható számunkra.

 

Tudatosan építed a karriered?

 

Nézzünk egy konkrét feladatot, melyet akár otthon is elvégezhetsz!

A következő interjú előtt rajzold fel magadnak az eddigi karriered egy koordináta rendszerbe, melynek x tengelye az időt, az y pedig a te munkahelyi elégedettségedet jelzi az egyes időpontokban. Jelöld be rajta, hogyan változott ez az évek során. Érdemes megjelölnöd azokat a pontokat is, ahol döntéseket hoztál, változtattál, és megvizsgálnod: vajon mi befolyásolta eddig az utad és mit tanultál belőle?

Majd végül képzeld el, hogy hogyan folytatódik a jövőben, és gyűjtsd össze azokat a szempontokat, amelyeket figyelembe fogsz venni a következő állásajánlat kiválasztásakor. A döntés a kezedben van!

Sok sikert kívánok neked!

 

Ez a bejegyzés megjelent cikk formájában az A&K Magazin novemberi számában, melyet ingyenesen letölthetsz innen: A&K Magazin novemberi számának letöltése

 

A cikkhez tartozó angol szószedetet autológiához itt találsz:

 

állásinterjú – job interview
teljesítmény –  performance
hatással van vmire – effect on sg.
felkészül – prepare
észrevesz – realize
menekül – run for
halogatás – procrastionation
kiteszi magát vminek – lay oneself to
számtalan – unnumbered
megbénít – paralize
készség – skill
tudatosít – aware
kecsegtető – enticing
függetlenül – independently
előtérbe kerül – come to the front
elcsépelt dolog – thrash
szemkontaktus – eye-contact
kimenetel – outcome
szakzsargon – patois, lingo
rokonszenves – likeable
válogat – select
koordináta rendszer – frame of reference
tengely – axle
megjelöl – mark, sign
megvizsgál vmit – investigate, examine, test
befolyásol – influence, affect

Ha tetszett, oszd meg!

Asszertivitás a gyakorlatban

Szerző:

Asszertivitás a gyakorlatban

 

Az asszertivitás egy olyan magatartásforma, amely figyelembe veszi a beszélgetés során mindkét fél igényeit, jogait, és igyekszik egy mindkét fél számára kielégítő megoldást találni az adott szituációban. Aki asszertíven kommunikál, nem fél kifejezni a saját igényeit és érzéseit, és érzékenyen reagál a másik fél hasonló jelzéseire is. A kulcspontja az, hogy az asszertíven viselkedő ember számára nem csak önmaga vagy nem csak a másik fél a fontos, hanem mindkét fél igényei egyformán fontosak, és win-win, azaz győztes-győztes helyzet kialakítására törekszik.

 

Mi kell ahhoz, hogy valaki asszertíven tudjon kommunikálni?

Elengedhetetlen a magabiztosság, az önbizalom, hogy teljes mértékben tisztában legyen az egyén azzal, hogy milyen jogai, szükségletei, igényei vannak, és hol vannak a határai, meddig tud engedni ezekből és meddig hajlandó engedni ezekből. A legtöbbször a coaching üléseim során azt tapasztalom, hogy ezek a legnehezebb kérdések, és az esetek jelentős részében a csend a válasz rájuk:

  • Milyen igényeid vannak?
  • Miről nem lennél hajlandó lemondani?
  • Hol vannak a határaid?
  • Milyen asszertív jogokat ismersz?
  • Mások mely igényeit és jogait nehéz tiszteletben tartanod és miért?

Milyen az asszertív kommunikáció a gyakorlatban?

Nézzünk egy konkrét szituációt! A munkahelyeden nyugodtan dolgozol az asztalodnál. Másnap fontos meetingen vesztek majd részt, ahol mindenki bemutatja, hogy min dolgozott eddig, ezért lelkiismeretesen
felkészülsz. Tegyük fel, hogy egyik munkatársad, akinek szomszédos az asztala a tiéddel, belép az irodátokba, fogja a kezében levő papírhalmot, idegesen az asztalra dobja, és azt mondja fennhangon, megszakítva téged a munkádban: „Az egész egy rakás …, és nem lesz kész holnapra a meetingre.” Majd ledobja magát a székére, és továbbra is csapkod az asztalon, dobálja a tollat, és majd’ felrobban a dühtől.

 

Ebben a helyzetben választhatsz, hogy hogyan viselkedsz

1. agresszíven, kiabálva közlöd vele, hogy egyrészt szedje össze magát, mert utálod hallgatni mások nyavajgását, másrészt ne csapkodjon, mert megzavar téged a munkában, harmadrészt, meg az ő dolga, oldja meg, de tele a hócipőd a viselkedésével.

asszertivitás helyett agresszivitást mutat a nő a képen

2. passzívan, a saját igényeid háttérbe szorítva odalépsz hozzá, megsajnálod, abbahagyod a saját munkád, egyfolytában nyugtatgatod, hogy nem lesz semmi gond, megoldod, és gyakorlatilag azzal töltöd a délutánt, hogy megcsinálod helyette, nehogy bajba kerüljön, vagy kellemetlen helyzetben legyen szegény holnap, mindenki előtt

3. manipulatívan közlöd vele, hogy amiatt, ha ő ideges, te is az leszel, te is elrontod a munkád, és akkor már ketten lesztek bajban a holnapi meetingen, és az is az ő hibája lesz.

4. Vagy választod a negyedik utat, az asszertivitást: Tudatában vagy annak, hogy ha a nem készül el a feladatával holnapra, akkor akadályozza a gördülékeny munkavégzést, feszültséget szül, ezért nem teheted meg, hogy nem veszed figyelembe a problémáját. Azzal is tisztában vagy, hogy nem adhatod fel a saját munkád azért, hogy megtedd helyette, amit neki kell megtennie. Ezért konstruktív, a probléma megoldására fókuszáló hozzáállással fordulsz felé.

 

Első lépés

Nyilvánvalóan túl ideges, hogy azonnal a megoldáson gondolkodjon, látszik, hogy agresszív állapotban van. Első körben tehát tudatosan csökkentened kell a benne felgyülemlett feszültséget, hogy újra a racionalitásával tudjon ránézni a feladatra és meg tudd szólítani, ezért érdeklődően és befogadóan fordulsz az érzései felé, megfogalmazod, amit érzékelsz, visszatükrözöd az érzéseit: „Látom, hogy nagyon felbosszantott ez a feladat” … majd elég csendben várnod, míg kiadja magából a feszültséget. Az aktív hallgatás segíti őt abban, hogy úgy érezze, nincs egyedül a problémájával, van, aki meghallgatja (jó eséllyel ezért is rendezett jelenetet korábban, mert tudat alatt azt szerette volna, ha valaki meghallgatja). Elmondja tehát neked, hogy mekkora hülyeség az egész feladat, néha elszidja Ádámtól, Évától napjainkig az egész történelmet, majd mikor csökkent benne a feszültség, és ezt a testbeszédén is észleled (sóhajt, kifújja magát, hátradől a széken, mint aki hosszú futásból ért vissza), akkor előveheted a második kártyád.

asszertivitás - a férfi gondolkodik

 

Második lépés

 

Ráveheted egy együttműködésre, melyben közösen kereshettek megoldást. Elmondhatod, hogy te mit érzel, mit gondolsz és megkérdezheted tőle ugyanezt. „Megijesztett a lendületed, amivel beléptél. Úgy érzem, hogy segítségre van szükséged, de tudnod kell, hogy nekem is van még munkám. Összpontosítanunk kell a holnapi meetingre, keressünk együtt megoldást a problémára! Fel tudok ajánlani az időmből fél órát, nézzünk rá együtt! Jó lesz így?” „Meg tudod mutatni, hol van a konkrét probléma?” „Mire lenne szükséged a megoldáshoz?” „Ez a lépés megfelelő számodra?” „Mi a véleményed arról, ha ezt és ezt tennénk?” stb. Természetesen nem csinálod meg helyette, amit meg kell tennie, de nem is rázod le. A következő fél órában rá figyelsz, támogatod, majd visszatérsz a saját munkádhoz. A közös célotok érdekében motiválod, bátorítod, miközben nem veszed teljesen magadra a problémáját.

 

Milyen érzés ez neked?

 

Végig nyugodt, kiegyensúlyozott maradsz, később a saját pozitív testbeszédeddel őt is tovább lendülésre bíztatod. Halványan elmosolyodsz, miközben a megoldást keresitek, és brainstorming közben is folyamatosan megerősítő üzeneteket küldesz felé, hogy visszanyerje magabiztosságát. Ahogy csökken a testében az adrenalin és kortizol szint, úgy lesz egyre nyugodtabb, nyitottabb és kreatívabb a folyamatban. Végül pedig, ha fél óra után nem is találtok rá a megoldásra, ő már ismét olyan állapotban lesz, hogy jó eséllyel egyedül is képes lesz rá.

 

Ennyi?

 

Olyan egyértelműnek tűnik olvasás közben, hogy ez egy eredményes viselkedés, miért nem alkalmazzuk hát a mindennapjaink során automatikusan? Mert az életben adódhatnak olyan helyzetek, amikor a másik fél a viselkedésével összezavar, amikor te is eleve ingerült vagy valami miatt, lehettek fáradtak, feszültek, vagy egész egyszerűen nem tudsz időben döntésre jutni bizonyos kérdésekben és ez bizonytalanságot, félelmet szül benned. Ekkor bekapcsolnak a védekező mechanizmusok, és ez személyiségtől, vérmérséklettől vagy szituációtól függően lehet támadó, agresszív, visszahúzódó, passzív viselkedés, vagy akár manipulatív is.

 

Fő a tudatosság!

 

asszertivitás a gyakorlatban - boldog férfi és nő

 

A tudatosság ebben az esetben is nagy segítségedre lehet, ahogy az élet más területein is. Az, hogy asszertíven viselkedsz-e, döntés kérdése. Ha el tudsz távolodni a problémától egy pillanatra, végig tudod gondolni, mit szeretnél elérni, akkor ki tudod választani a legcélravezetőbb kommunikációs utat hozzá, és ha az az asszertivitás, akkor tudod alkalmazni. Most azt akarom ezzel sugallni, hogy ne legyél mindig asszertív? Igen, bizony azt. Mint mindenben, ebben is az arany középút követendő. Vannak élethelyzetek, ahol szükség van agresszív viselkedésre, és néha engedni is kell a másiknak, alább adva a saját szükségleteinket. De hogy az életünk nagy részében milyen viselkedéssel élünk, meghatározza a kapcsolataink minőségét. Az asszertivitás egy mindkét fél számára ideális, arany középút, és az esetek nagy részében eredményes is. Érdemes tréningeken és coaching folyamatban gyakorolnod, hogy ha úgy döntesz, erre van szükséged, akkor tudatosan tudd alkalmazni.

 

Angol szószedet, ha autológiával gyakorolnál a bejegyzés alapján:

magatartás – behavior, manner
figyelembe vesz – take into consideration
kielégítő – satisfying
megoldás – solution
érzékenyen érint vkit – sting sy to the quick
elengedhetetlen – essential
egyén – person, individual
lemondás – waiver
lelkiismeretes – conscientious
felkészül – prepare
egyrészt, másrészt – on the one part, on the other part
tele a hócipője – to be sick to death
háttérbe szorít – play down
nyugtat – sedate
bajban van – be in trouble
manipulál – manipulate
akadályoztatás – incapacitation
megfogalmazás – phrasing
testbeszéd – body language
összezavar – confuse
ingerült – irate
védekező mechanizmus – self mechanism
tudatosság – consciousness, awareness
szükségletek – needs
eredményes – productive

Ez a bejegyzés megjelent cikk formájában az A&K Magazin novemberi számában, melyet ingyenesen letölthetsz innen:

A&K Magazin novemberi számának letöltése

A&K Magazin novemberi borító

Ha tetszett, oszd meg!

Fizetésemelés az arcba csapott ajtó technikájával

Szerző:
cuki malacpersely képe

Az arcba csapott ajtó technikája – fizetésemelésért

 

Hogyan érjük el a kívánt eredményt a bértárgyaláson? Fizetésemelést szeretnél, de nem tudod, hogyan kérd? Segítek átgondolni néhány dolgot ezzel a bejegyzéssel.

 

Hol vagy most?

 

Szeretnél fizetésemelést, de nem tudod hogy érd el? Olyan vagy, mint nyuszika abban a bizonyos viccben, hogy mire beérsz a tárgyalásra annyira frusztrált vagy, hogy szíved szerint azt mondanád, „vagy megadod, vagy felmondok”? Akkor ez a cikk talán segíthet neked abban, hogy meggondolj néhány lépést. Az ultimátummal nagyon érzékenyen kell bánni, az esetek nagy részében nem célravezető. Néha működhet, de ehhez domináns pozícióban, különleges helyzetben kell lenni, és a tárgyalópartnert is megfelelő állapotban kell megtalálni. Gondolkodjunk inkább jobb hatásfokú, kevésbé kockázatos taktikákon!

 

fizetésemelés - illusztráció könyvekről

 

Milyen taktikát érdemes követni?

 

Képzeld el, hogy vásárolni szeretnél egy könyvet egy kirakodó vásárban, de azt látod az árcédulán, hogy 8000 forintba kerül. Igen, sokkoló egy átlagos könyvért. Ha meglátod ezt az árat, biztosan nem érzel késztetést, hogy azonnal megvedd. Az első gondolatod az lesz, hogy „ennyiért biztosan nem veszem meg”. Ha ekkor rövid beszélgetés után áthúzza előtted a papíron a 8000-es számot és leírja, hogy legyen 3800 forint, rögtön úgy érzed, hogy az ajánlat reálisabb. Míg, ha ezzel kezdte volna, akkor azt az összeget érezted volna soknak, és kétezerig nem is állnál szóba vele. Ráadásul, ha nem kerek számot látsz, hanem annál valamivel kisebbet, automatikusan lefelé kerekítesz. Talán fejben rutinosan kiszámolod, hogy az nem is 3000 hanem majdnem 4000, de amíg ezt csak gondolatban futtatod, de a szemed a 3-as számot látja, a reakciód is inkább a vizuális hatás szerint alakul.

 

Miben segít ez a tárgyalás során? 

 

Ha a bértárgyaláson pénzről van szó, mindig érdemes legalább 30%-kal feljebb tenni a mércét, mint amennyit valójában szeretnél kapni. Ehhez előzetes kutatás kell, hogy mennyi a minimum, maximum és átlag bér az adott pozícióban, és hol van az a szint, ami alá nem szeretnél menni a tárgyalás során. Miért kérj többet elsőre? Hogy legyen miből engedned, ha a tárgyalás előre halad. Ráadásul, ha a partner látja, hogy szépen lassan engedsz belőle, sokkal nagyobb a valószínűsége annak is, hogy ő engedni fog az ő határaiból. Ezt könnyű elfogadni, logikusnak tűnik. Hiszen az egész arról szól, hogy engedsz a másik félnek, adsz neki, előnynek érzi. Ez az ún. „arcba csapott ajtó” technika. Na de miért pont 30%? Mert ott van az érzékenységi fordulópont. Mit jelent ez pontosan?

 

fizetésemelés - váróteremben ül

 

30% a bűvös határ?

 

Egy érdekes ultimátumjáték kutatásról hallottam nemrég (*Princetone Egyetem, Közgazdász kar): A játékvezető adott 10 dollárt és megkérte a két vizsgálati személyt, hogy üljenek le egy asztalhoz, és osztozzanak el a pénzen. A trükk az, hogy a pénz elosztásának mértéke  az „A” vizsgálati személytől függ, a „B” vizsgálati személy csak annyit tehet, hogy vagy beleegyezik, vagy elutasítja az „A”-tól kapott ajánlatot. Mindketten tudják, hogy a pénzhez csak akkor juthatnak hozzá, ha az ajánlatot „B” elfogadja.

Ebben a kísérletben nem volt lehetőségük a feleknek a tárgyalásra, egyszeri ajánlattételre kaptak engedélyt. A tapasztalatok azt mutatták, hogy az esetek többségében „A” partner 50%-ot ajánlott a másiknak, aki ezt el is fogadta és hazavihették a nyereményt. Abban az esetben, ahol alacsony, kb. 10%-os ajánlatot tett „A” partner, a „B” az esetek felében nemet mondott. Akkor is, ha ezzel lemondott a pénzről! A lehetséges ajánlatok és reakciók alapján megállapították a kutatók, hogy a kritikus pont 30% körül van. A 30% alá eső ajánlatokat többnyire elutasította a „B” partner.

 

Az evolúció hatása

 

Hogy lehetséges az, hogy nem fogadjuk el az ingyen pénzt sem, ha az egy szinte megalázóan alacsony ajánlattal jut hozzánk? Hol van ebben a logika? Sehol. Ez nem racionális döntés. A biológiában keresendő a válasz. A neurológiai kutatások szerint az agyunk racionális döntésekért felelős része a prefrontális kéregben található. Amikor azonban stressz ér minket, nem korrekt ajánlatot kapunk, nem ez a terület aktivizálódik, hanem az amygdala. Az amygdala egy „primitív része” az agyunknak, és a mediális temporális lebenyben található, a limbikus rendszer része. Elsődleges szerepe van az érzelmi reakciók feldolgozásában. Amikor egy ajánlat nem fair, igazságtalannak érezzük, bekapcsolnak az érzéseink, és irracionális döntést hozhatunk.

 

Az amygdala elhelyezkedése:

amygdala - fizetésemelés alatt aktív lesz

*a kép forrása: Huffington Post

 

Hogyan készüljünk hát a tárgyalásra?

 

Érdemes előzetesen alapos kutatást végezni, hogy mennyi lehet a maximum, amit elkérhetsz az adott pozícióban, érzékenyen határozd meg a saját igényeidet, és ahhoz képest emelj 30%-ot, természetesen úgy, hogy a maximumot azért ne haladd meg, mert az olyan érzés lesz a tárgyalópartnerednek, mint neked volt a 8000 forintos könyv. El sem akar majd gondolkodni rajta, nyilvánvaló taktikázásnak fog tűnni ez a húzás. A racionális határokon belüli, de a valós igényeidnél magasabb ajánlattal azonban jól lehet sakkozni.

 

Sok sikert a következő interjún!

Ha szeretnél velem felkészülni, kérj egyéni coachingra időpontot és segítek benne!

 

 

*Forrás: A győzelem receptje – Spektrum

 

Szószedet autológia gyakorlásához

rise, pay-rise, raise – fizetésemelés
negotiation – tárgyalás
reach, obtain, get at – elér
frustrated- frusztrált
quit – felmond
think about, consider – meggondol
ultimatum – ultimátum
sting/cut sy to the quick – érzékenyen érint vkit
occasion, incident, event, case – eset
proper, effective – célravezető
inexpedient, impractical – nem célravezető
risky, fraught with risk – kockázatos
urge – késztetés
round – kerek
at least, least – legalább
standard, benchmark – mérce
tender, offer – ajánlat
rational – racionális
lobe – lebeny
claim, demand – igény
tactic – taktika
prevaricate, try a tack – taktikázik
formula, recipe – recept
on foot, walk – gyalog
evident, obvious – nyilvánvaló
processing, elaboration – feldolgozás
good luck! – sok sikert!
dominant – domináns
touch-and-go business – kockázatos üzlet
look like sg. / seem to be – tűnik

 

A cikk megjelent az A&K Magazin októberi számában.

Ha érdekel a teljes magazin itt letöltheted ingyenesen, angol nyelvű mp3 melléklettel együtt!

A&K Magazin októberi számának letöltése

Ha tetszett, oszd meg!

Soft Skillek – A siker kulcskészségei

Szerző:
falra mászó ember

 

Soft Skillek – A siker kulcskészségei

 

Gyakran találkozom azzal a kérdéssel, hogy mit is jelentenek pontosan a soft skillek, és miért fontosak. Tekintsük át ezeket most röviden:

 

Csapatmunka

 

A siker alapja a jó kommunikáció. Együttműködni másokkal, magabiztosan telefonálni, emailt írni, érdekes és motiváló előadásokat tartani alapvető fontosságú. Alkalmazkodni a munkatársakhoz, ráérezni arra, kinek-mire van szüksége ahhoz, hogy hatékonyan együtt tudjatok dolgozni, a mindennapi feladatod része lesz. Minél magasabb beosztásban dolgozol, annál inkább. Mint sok minden mást, ezt is meg lehet tanulni, sok gyakorlással. Te csapatjátékos vagy?

 

Rugalmasság

 

A világ nagyon sokat változott az utóbbi évtizedekben. Már kevesen élik le az életüket azonos munkahelyen és munkakörben. Legtöbben min. 5 évente új kihívásokkal szembesülnek, egyes munkakörökben a sürgősségi feladatok akár mindennaposak is lehetnek. Az ember természetéből fakadóan nem szereti a változásokat. Mégis alkalmazkodnunk kell hozzá. Te kifejlesztetted már a saját taktikád a változások kezelésére? Rugalmasan alkalmazkodsz az új kihívásokhoz? Vagy menekülsz és reméled, hogy megúszod a mai napot is izgalom nélkül?

 

soft skillek - meeting

 

Asszertivitás

 

Konfliktus esetén passzívan háttérbe húzódsz, agresszíven előre törsz az igazadért, vagy asszertíven közös megegyezésre törekszel? Ennek a készségnek a fejlesztése nem csak a munkahelyeden, de a magánéletedben is hatalmas változásokat eredményez: jobb emberi kapcsolatok, eredményesebb munkamegbeszélések, a bérigényed rendezése, a feszültségek csökkentése, a viták elkerülése könnyebbé válik. Érdemes dolgozni rajta, hogy ne csak véletlenszerűen, hanem tudatosan alkalmazd, ha szükséged van rá egy helyzetben!

 

Szervezőképesség

 

A magasabb beosztásokhoz rendszer-szemléletre, pontos munkavégzésre van szükség. Látszólag elég határidőre leadni egy feladatot, a gyakorlat viszont az, hogy a népszerű szakemberek előbb teljesítenek és többet, mint az elvárt. Ehhez megfelelő kapcsolatok és precíz időbeosztás szükséges. Az időmenedzsment a magánéleted és munkahelyed egyensúlya miatt is alapvető fontosságú. Képes vagy egy projektet egyedül koordinálni? Összehangolni a részfeladatokat, felkészülni a váratlan helyzetekre?

 

Emocionális intelligencia

 

Érzünk, ez nem kérdés. De tudjuk is, hogy mit? És hogy mit érez a másik? Tudjuk kezelni, ha valaki elsírja magát a jelenlétünkben, érzékeljük, ha egy beszélgetés folyamán megváltozik a hangulat? A mások reakcióira való érzékenység nagyon hasznos készség, egy tárgyalás végkimenetelét is meghatározhatja. Vezető beosztásban pedig meg kell találnod az egyensúlyt, amikor még empátiával fordulsz a beosztottak felé, de nem adod át a kezedből az irányítást. Tudtad, hogy érzések alapján hozunk döntéseket és utólag racionalizálunk?

 

 

Logikus gondolkodás 

 

Az ésszerű, következetes, rendezett munka nem csak szoftverfejlesztőként előny. Ha a munkatársaid átlátják amit teszel, eredményesen tudják folytatni, kiegészíteni, átvenni az egyes munkarészeket. A legtöbb embert frusztrálttá teszi, ha nem érti, amit lát, különösen a munkahelyén. Ha logikusan felépített és érthetően prezentált munkát adsz ki a kezedből, nagyobb eséllyel kapsz pozitív visszajelzéseket. A munkahelyen különösen igaz a mondás, hogy „rend a lelke mindennek„. Te mennyire ügyelsz a részletekre?

 

Motiváció

 

Ha a pénz mindent megoldana, erről a készségről nem is kellene szót ejtenünk. De motiválni pénzzel csak egy bizonyos szintig lehet. Egy jó csapatvezetőnek minden csapattag értékrendjével és elvárásaival tisztában kell lennie, és szem előtt kell tartania, hogy az egyéni megelégedettség a csapat eredményességének egyik záloga. Ráadásul ezen a területen is igaz, hogy a csoport nem az egyének összesége, a csapat motivációja és az egyéné eltérő is lehet. Komplex kérdéskör ez, mely megfontoltságot kíván. Te tudod kezelni?

 

Együttműködési készség

 

Mitől lesz hatékony egy munkacsoport munkája? Tiszta kompetencia határok, az elvárások pontos meghatározása, az eredmények mérhetővé tétele, közös szabályok felállítása és betartása, az egyéni igények figyelembe vétele csak néhány az említésre méltó szempontok közül. Egy csapat nem tud hatékonyan működni, ha nem megfelelő a kommunikáció, ha nincs irányítás és ellenőrzés, koordináció a munkafolyamat során. Mindenkinek személyesen felelősséget kell éreznie a közös sikerért ahhoz, hogy igazán eredményesen tudjanak együtt működni.

 

team felirat - soft skillek

 

Időmenedzsment

 

Határidők, napi feladatok, váratlan helyzetek és problémák. A tennivalók fontossági sorrendjének pontos meghatározása néha nem egyszerű feladat. A napi, heti, havi és éves eredményesség követése, javítása is sokszor ehhez a kérdéskörhöz vezet. A fontos és a sürgős nem mindig jelenti ugyanazt, ahogy a halogatás, sőt delegálás is lehet pozitív és negatív döntés más-más helyzetben. Te milyen technikával tervezed meg a projektjeidet, tennivalóid sorrendjét és hogy fér bele az idődbe a családi élet, hobbi, barátok és a spontaneitás?

 

Előadói készség

 

Ha nehézséget okoz számodra a nyilvános, csoport előtt tartott előadás, prezentációk megtartása, akkor ideje szembe nézned a félelmeiddel! Sokan azt hiszik, hogy ez egy veleszületett készség, de mint a legtöbb készség ez is fejleszthető, csak bátorság, gyakorlás, és elszántság kérdése. A megfelelő előadástechnika, önbizalom és persze szakmai tudás jó alapot ad ahhoz, hogy emlékezetes és színvonalas előadást tarthass bárhol, bármikor. Mekkora volt a legnagyobb tömeg, ami előtt beszélned kellett? Hol lenne nálad a határ? 10 fő? 100 fő? 1000?

 

Üzleti etikett

 

Ismered az alapvető etikett és protokoll szabályokat? Tudod milyen dress code az elvárás egyes rendezvényeken? Elsőre reflexből úgy gondoljuk, hogy „persze„! De jobban belegondolva elég bonyolult. Ráadásul az elfogadott viselkedési és illemszabályok nemzetenként, életkoronként és nemenként is eltérőek lehetnek. Arról nem is beszélve, hogy mások a szabályok írásban, telefonon és személyes találkozáskor. Kerültél már olyan helyzetbe, amikor elbizonytalanodtál, hogy vajon helyesen cselekszel -e? Rád férne egy kis gyakorlás?

íráskészség illusztráció - soft skillek

 

Íráskészség

 

Az, hogy írásban hogyan tudunk kapcsolatot létesíteni, információt továbbítani a mindennapi kommunikációnk egyik alapköve. A kreativitásunk, egyedi stílusunk, sajátos jegyeink megkülönböztethetővé teszik a kezünk alól kikerült írásos anyagokat, jelentéseket, leveleket. A kreatív írás ugyanúgy tanulható, mint minden más az életben. Egy egyszerű emailt is egyedivé lehet tenni, ahogy a kötelező beadandókat és összefoglalókat is. Bár digitális világban élünk, ne feledjük kézírásunkat sem, ahogy szignónk és aláírásunk is sokat elmond rólunk!

 

 

Úgy érzed, hogy ezek a készségeid fejlesztésre szorulnak? Keress bátran, és segítek! Időpontot itt tudsz foglalni: Egyéni coaching beszélgetés időpontfoglalás

 

 

Az A&K Akadémia képzésein többek között a soft skillek fejlesztésével is foglalkozunk. Az Akadémia blogján írtam egy részletes összefoglalót arról, hogy miért is olyan fontosan a soft skillek, és miért van szükséged a folyamatos fejlesztésükre. Ha kíváncsi vagy rá, itt elolvashatod:

Mik azok a Soft Skillek és miért olyan fontosak? – A&K Akadémia

 

Ha tetszett, oszd meg!