Reziliencia

Reziliencia – megbirkózol vele?

reziliencia
Hogyan alkalmazkodsz a változásokhoz?

Reziliencia? Mit jelent ez a mindennapokban? Azt már biztosan tapasztaltad a munkád során, hogy vannak olyan munkatársaid, akiket semmi nem mozdít ki tartósan nyugalmi helyzetükből, legyen szó hirtelen meetingről, előrébb hozott határidőkről, vezetőségi látogatásról vagy előre be nem jelentett stand up prezentációról. Még akkor is igaz ez rájuk, ha nem tökéletesen felkészültek, egyszerűen lazábban és magától értetődőbben kezelik a szembejövő nehézségeket az életben, és a munkanap végén könnyedebben sétálnak ki a főbejáraton, mint te egy átlagos munkanap után. Mi lehet a titkuk? Megfejtetted már?

Mi az a reziliencia?

A reziliencia a rugalmasság, egyfajta ellenállóképesség, melynek segítségével könnyebben alkalmazkodik valaki a környezetében történő változásokhoz, elvárásokhoz és kezeli az őt ért hatásokat. Legyen szó számonkérésről, kritikáról vagy nehézségről, a reziliens ember viszonylag gyorsan visszanyeri lelki egyensúlyát és képes továbblépni az őt ért hatások, hirtelen jött változások ellenére is.

Stressz és rugalmasság

Az, hogy rugalmas vagy, nem jelenti, hogy ne érne stressz, vagy ne vennéd komolyan, amit nap, mint nap csinálsz. Egész egyszerűen csak gyorsabban adaptálódsz a változásokhoz, így az, ami a korábbi állapotban még stresszként jelent meg az életedben, az az adaptáció után már a hétköznapok része lesz, ezáltal nem jelentve feszültségforrást. Ez nem egy passzív, a megoldást kívülről váró viselkedési forma, hanem egy aktív, a változásért felelősséget vállaló szemléletmód.

Hogyan legyél rugalmasabb?

Az első és legfontosabb lépés a saját érzelmeid felismerésének és kezelésének képessége. Ha nincs 5-nél több szavad az érzelmeid megfogalmazására, akkor ezzel a területtel biztosan dolgod lesz a jövőben. Ha meg tudod állapítani, hogy mit érzel, pontosan meg is tudod fogalmazni, az érzelmek kezelésével is hatékonyabban tudsz foglalkozni ezután. Mikor pedig különböző hatások kibillentenek az egyensúlyi állapotodból, rugalmasabban tudsz rá reagálni, mert nem csak gyorsabban észreveszed, de meg is fogalmazod a változást és aktívan tehetsz az egyensúly visszaállításáért, hiszen pontosan tudatában vagy annak, mi is történik veled, és mire van szükséged, hogy a hatást csökkentsd. Ez megfelelő érzelemfelismerés és kezelés nélkül képtelenség lenne.

A reziliencia az az optimizmus?

Nem feleltethető meg egy az egyben, ahogy azt korábban is láthattad, de nem téved az sem, aki úgy érzi, van köze a két fogalomnak egymáshoz. A rugalmas ember optimistán, racionális keretek között ugyan, de a helyzetből a legjobb és leggyorsabb kiutat keresi. Az optimista és aktív hozzáállás során megfogalmazzuk a problémát és a saját érzéseinket ezzel kapcsolatban, majd ezt követően rögtön a megoldás felé fordítjuk a figyelmünket. Nem merülünk el a negatív érzelmekben, de nem is reménykedünk a csodában, ami majd mindent megváltoztat helyettünk. Nem törekszünk a tökéletességre, sokkal inkább szempont az optimális és gyors megoldás, az egyensúly mielőbbi visszaállítása. Fontos, hogy higgy önmagadban, hogy képes vagy rá, és kellő önfegyelemmel el is fogod érni, ami ehhez szükséges.

Reziliencia a munkahelyen

munkahely
Mennyire vagy rugalmas a munkahelyeden?

Ezzel a fogalommal nem csak egyéneket, de akár szervezeteket vagy populációkat is jellemezhetünk. A túlélés és optimális fejlődés feltétele egy szervezet vagy élő populáció esetén is, hogy tudjon rugalmasan alkalmazkodni a környezeti változásokhoz, gyengítse az őt ért negatív hatásokat, építse a szervezeten belül a jó kommunikációs kapcsolatok és optimistán, de racionálisan álljon a jövőhöz.

Reziliencia az állásinterjún

Amikor olyan kérdéseket kapsz, ahol egy negatív hangulatú helyzetet kell kezelned, ezt a képességedet próbálják felmérni. Például:

Hogyan éled meg, ha kritikát kapsz a főnöködtől?”, vagy „Milyen érzéseid vannak, ha rövid határidejű, váratlan feladatot kapsz?” , esetleg „Mesélj el egy olyan helyzetet, amikor feszült helyzetben, gyorsan kellett problémát megoldanod!”.

Mit felelnél az interjún ezekre a kérdésekre?

Gyakorlat teszi a mestert!

A személyes fejlődésnek ezen a területén is elmondható, hogy tudatos tervezéssel, fegyelmezett és elkötelezett gyakorlással, a figyelem ráfordításával jelentős eredményeket érhetsz el, és fejlődhetsz akár már egészen rövid idő alatt is.

Ha úgy érzed, hogy nem vagy elég ellenálló és rugalmas a szakmai életedben, és szeretnél ezen mihamarabb változtatni, akkor keress fel és beszélgessünk róla: Egyéni coaching beszélgetés

Ez a cikk megjelent az A&K Magazin coaching rovatában is. Ha érdekelnek hasonló témák, ajánlom figyelmedbe: A&K Magazin

Ha tetszett, oszd meg!

A jó és a rossz stressz

A jó és a rossz stressz

stressz szót író piros ceruza hegye kitörik
Te hogyan vezeted le a stresszt?

Gyakran halljuk, hogy életünk során érdemes csökkenteni a stresszt, mert kimeríthet, legyengíthet, meg is betegíthet minket a sok stressz. Tapasztalatom szerint ilyenkor mindenki arra gondol, hogy feszültség van az életében. A munkahelyén, a párkapcsolatában, problémái vannak az egészségével, anyagi helyzetével. Legtöbbször fel sem merül annak a kérdése, hogy a pozitív, izgalommal járó események okozhatnak-e stresszt, esetleg lehetnek-e hasonlóan megterhelő hatással az életünkre, mint az egyértelműen negatív bonyodalmak. Mi történik akkor, ha valakit sorozatosan pozitív, de stresszel járó élmények érnek, például új munkahelyre kerül, szerelmes lesz, házasságot köt, gyermeke születik, izgalmas nyaralásra megy és rég nem látott rokonokkal, barátokkal találkozik? Karrierváltás is lehet izgalmas és nyomasztó egyszerre!

Mi történik a testünkben, ha stressz helyzetet élünk át?

Selye János orvoskutató az 1900-as évek elején határozta meg a stressz szakaszait. A stresszválasz első lépése az „alarm reakció”, amikor felgyorsul a szívműködés, emelkedik a vérnyomás és vércukorszint, kitágulnak a pupillák és az idegrendszer éber lesz. Gyakorlatilag felkészülünk akár a menekülésre is. Ezt követően, ha tartósan fennáll a stresszhatás, a magas vérnyomás állandósulhat. Az izmok megkeményednek, megmerevednek, alvászavarok léphetnek fel, és az emésztésre is negatív hatással van az állandó feszültség. Nem nehéz megfejteni, hogy belátható időn belül ez a folyamat az energiatartalékok felhasználásához és kimerüléséhez vezet. Tönkremegy az immunrendszer, megbetegszünk, gyomor – és bélpanaszok jelentkeznek, esetenként pánikroham vagy szívinfarktus kísérheti.

Pszichológusok szerint a jó teljesítőképességhez szükségünk van egy közepes mértékű stresszre, mert serkentő hatással van az eredményességre. Természetesen meg kell találnunk ebben is a számunkra megfelelő, arany középutat.

A Holmes-Rahe skála

Thomas Holmes és Richard Rahe kutatók összeállították az életeseményeket kísérő stressz alapján az alábbi skálát, melyen pontszámokkal jelezték az esemény stressz-szintre gyakorolt hatását.

Ez alapján is jól látható, hogy az életünk során a házasságkötés, ha szerelemből történik, lehet életünk egyik legszebb eseménye. De legalább akkora stresszel jár, mint egy véletlen baleset, vagy az aktuális munkahelyünk elvesztése.

Régóta vágyott, új munkahelyünk megszerzése hasonló nagy terhet róhat ránk, mint a konfliktus az anyósunkkal, vagy a gyermekek elköltözése otthonról. Arra is érdemes ügyelni, hogy a nyaralásunkat a testünk úgy élheti meg, mintha tartósan elköltöznénk otthonról és megváltoznának a körülményeink.

Mit tehetünk a stressz csökkentésére?

Vannak teljesen nyilvánvaló válaszok, mint például a testünk felkészítése a stressz biológiai hatásaira. Ebbe a kategóriába tartozik a testsúly optimalizálása, a dohányzás és mértéktelen alkohol fogyasztás elhagyása, a rendszeres testmozgás és tudatos pihenőidő beiktatása a mindennapi munka mellett.

Ezenkívül tudatosan dolgozhatunk magunkon is azért, hogy jobban ellenálljunk a stresszes helyzeteknek, felkészülhessünk rájuk, és rutint szerezhessünk a kézben tartásában is.

Stresszkezelés coach támogatásával

Coachként segíthetek neked abban, hogy felmérd, az életed mely területein érnek pozitív vagy negatív stresszhatások. Ha most csak annyit érzel, hogy „Frusztrált vagyok a főnököm miatt”. Vagy, hogy „Nem tudok jól aludni, állandóan ingerült és fáradt vagyok”. Esetleg „Úgy érzem, hogy soha semmire nincs időm”, akkor valójában még nem fogalmaztad meg pontosan, hogy hol is van a konkrét probléma. Ezek általában csak tünetek. Ha megtalálod a kiváltó okokat, könnyebben tudod megválasztani a módszert, amivel kordában tarthatod a rád gyakorolt stresszhatást. A helyzetelemzésben, a megfelelő védelmi stratégia kialakításában, szemlélet- és gondolkodásmódváltásban hasznos lehet, ha egy külső, objektív szemlélő kérdésein keresztül nézel rá a saját élethelyzetedre, érzéseidre, erőforrásaidra.

Addig is egy eszköz, amit már most elkezdhetsz kipróbálni:

Vezess stressznaplót! Írd le egy héten át, hogy melyik nap milyen életesemény volt rád stresszes hatással, esetleg 1-10-ig pontozhatod is ennek erősségét. Egy hét elteltével tekintsd át ezt a naplót és nézd meg, melyek voltak azok az események, amelyek a leginkább megnehezítették az életed, és törekedj ezek elkerülésére, vagy hatékonyabb kezelésére.

Egy kérdés útravalóul: Mit teszel azért, hogy regenerálódj?

Ha tetszett, oszd meg!