A tehetség, a kreativitás és az intelligencia kapcsolata

 

 

Mi a tehetség?

A kreativitás tehetség? Nos, a tehetség a Nemzeti Köznevelési Törvényben (2011. CXC)  4. paragrafus 14. pontja szerint: „kiemelten tehetséges tanuló az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség…”

Már ennek a néhány sornak az olvasása közben is felmerült bennem a kérdés, hogy igen, „nagyfokú kreativitással rendelkezik”, de ezt hogy lehet objektíven mérni, és az eredményeket mérhetővé tenni, hogy később egymással összehasonlíthatók legyenek? Nyilvánvalóan ennél pontosabb megítélésre van szükség, és az elfogultság teljes kizárására.

Először Guilford kezdte vizsgálni (1950) a kreativitást, és úgy fogalmazta meg, mint egyfajta alkotóképességet, teremtőképességet, mely a divergens gondolkodásban nyilvánul meg. Ez a fajta gondolkodásmód teszi lehetővé az egyénben azt, hogy egy felmerülő kérdést több oldalról is képes legyen megvizsgálni és elemezni, és mások számára szokatlan megoldásokra tudjon jutni.

 

A kreativitás szó a latin creare szóból ered, amelynek jelentése alkotni, szülni, megteremteni.

 

Rokonszenves Landau azon megfogalmazása, hogy „Vannak kereső emberek, akik képesek minden megszokottól eltérően, másként látni, így soha nem észlelt jelenségeket ragadnak meg… nem alkalmaznak, hanem létrehoznak; nem megtanulnak, hanem rátalálnak vagy kitalálnak.” Ez egy jó megközelítése lehet a kreativitásnak. Hogy valaki nem a meglevő ismereteket jól megtanulva végzi el a feladatot, hanem új utakat keresve rátalál egy új megoldásra, újfajta nézőpontból tekint rá az adott problémára. Minden emberben benne van a képesség, hogy valami újat hozzon létre. A kreativitás rengeteg területen megmutatkozhat, nem csak művészeti területeken, de az irodalom, vagy akár a matematika és az informatika területén is.

Azt is biztosan tudhatjuk, hogy a kreativitás feltételekhez kötött, hisz, ha nem kap teret és támogatást, akkor nincs lehetősége az egyénnek a kreativitása kibontakoztatására sem. Sosem derül ki valakiről, hogy például milyen különleges és sajátos festő tehetség, ha nem adunk ecsetet és festéket a kezébe, hogy próbálkozhasson (Moses nagyiról ezért derült ki hetven éves kora után, hogy milyen tehetséges festőművész). Ezért is fontos kipróbálni különböző dolgokat az életben, még akkor is, ha egy adott területen tehetségesnek mutatkoztál már, sosem lehet tudni, mi minden rejtőzik még benned! Kalandra fel!

 

 

A kreativitás és a személyiség

 

Landau (1974) szerint a kreatív személyiséget egyfajta rugalmasság, mozgékonyság, kidolgozottság és könnyedség jellemez, melyet  eredetiséggel, a problémák iránti érzékenységgel ötvöz. A hatvanas években végzett kísérletek (Barron és MacKinnon, 1961) azt mutatták, hogy a kreatív egyének öntudatosabbak, domináns személyiségek, akik véleménye a többségtől független, pszichodinamikájuk pedig komplexebb, és előnyben is részesítik a komplexitást. Szerintük fontos alapfeltétele a kreativitásnak az originalitás és a külvilággal szembeni nyitottság is. Davis (1992) kiegészítette ezt a személyiségrajzot azzal, hogy a kreatív személy kíváncsi, gyakran humoros, kockázatvállaló és van egyfajta személyes energiája, mely rá jellemző. Ezen kívül gyakran introvertált, de legalábbis rendszeresen igénye van egyedüllétre.

 

A kreativitás és az intelligencia kapcsolata

 

Guilford fogalmazta meg először 1950-ben, hogy a kreativitást nem lehet mérni IQ tesztekkel. Ennek mérésére más módszerek kidolgozására van szükség. 1963-ban kialakított egy tesztsorozatot, mely a kreativitást volt hivatott mérni. Guilford modelljében minden előre meghatározott képességet mérni lehetett: a könnyedséget, a hajlékonyságot, az eredetiséget, az elaborációt, a szenzitivitást, és átfogalmazást. A könnyedség arra a képességre utal, hogy hogyan emlékszünk egyes szavakra, kifejezésekre, mondatokra. A hajlékonyság az ismeretek átalakítására vonatkozik, spontán vagy adaptív módon közelítünk meg egy adott problémát. Az originalitás, vagy eredetiség (más nevén transzformációs faktor) azt a készséget jelöli, hogy a dolgokat másképp látjuk-e, mint az átlag. Az elaboráció az a képesség, ami azt mutatja meg, hogy részletekből hogyan vagyunk képesek létrehozni egy egészet. A szenzitivitás a külvilággal szembeni egyéni érzékenységünk. Az átfogalmazás pedig azt jelzi, hogy a meglévő ismeretekből hogyan vagyunk képesek átalakítással újak létrehozására. Ezek a nagy csoportok további alcsoportokra oszthatók.

 

„A kreativitás és az intelligencia között ugyanolyan alacsony a korreláció, mint a tanulók kreativitása és a tanár által adott jegy között.” (Landau, 1947)

 

Torrance (1962) kutatásában megállapította, hogy a legkreatívabb emberek intelligensek is, de a legintelligensebb emberek között csak kevés a kreatív. 1963-as tanulmányában azt írja, hogy bár találtak némi összefüggést az intelligencia és a divergens gondolkodás között, de az összefüggés nem szignifikáns. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a magas IQ szint még egyáltalán nem feltételez automatikusan kreativitást is, de a kreativitáshoz szükséges bizonyos intelligencia szint.

 

 

 

A kreatív megnyilvánulás feltételei – gátlós és segítő tényezők

 

Nagyon szimpatikus számomra Rogers (1959) hozzáállása a kreativitáshoz. Azt mondja, hogy az egyik legfontosabb tényező a pszichológiai biztonság, a másik pedig a pszichológiai szabadság. Biztonságot úgy tudunk adni a másik embernek, ha teljes mértékben bizalmat szavazunk neki, és feltétel nélkül elfogadjuk olyannak, amilyen. Fontosnak tartja, hogy olyan környezetet hozzanak az egyén körül létre, ahova nem jut el külső értékelés, így kritika nélkül ténykedhet, anélkül, hogy feszültséget keltene benne egy külső felügyelet ítélkező megnyilvánulása. Kiemeli a megértés és a teljes elfogadás fontosságát, hogy elérjük azt, hogy az alany megnyíljon és feltárja legbelsőbb gondolatait. A pszichológiai szabadság alatt a konvenciók korlátozásának feloldását érti.

Számos pszichológuskutató sokféle eszközzel próbálta elérni a kreativitás felszabadulását, pl. Kankeleit (1959) a hipnózissal próbálkozott, Leary és Barron (1964) úgy gondolja, hogy egy gombából származó szer (a későbbi LSD) az, ami segít a belső kreativitás feltárásában azzal, hogy kibővíti a tudatot.  De akárhányan és akármivel próbálkoztak, abban mindannyian megegyeztek, hogy a biztonságos környezet és a cenzúramentesség kedvezően befolyásolja a kreativitás megélését.

 

Miért fontos ez?

 

Ahogy már a hatvanas években Donald és Toynbee is megfogalmazta, és ami később a kreativitást vizsgáló első pszichológiai vizsgálatok jelmondatává is vált: „a nemzet fennmaradásához az egyénnek kreatív módon kell gondolkoznia”. Én kiegészíteném annyival, hogy nem csak a nemzetnek, de a világnak is értéket ad, ha egy kreatív embernek teret adunk és nem utolsó sorban magának az egyénnek is boldogságot ad, ha megélheti kreativitását. Tehát mind a külső, mind a belső világ érdeke az, hogy a kreativitás utat találjon és megvalósulhasson!

 

 

Angol szószedet, ha autológiával gyakorolnál a bejegyzés alapján. Fogalmazd meg gondolataidat szabadon a tehetség fogalmáról és a kreativitásról:

tehetség- talent, gift
kreativitás – creativity, constructiveness
intelligencia – intelligence
törvény – law
paragrafus – paragraph, section
alkotás – creation, constitution
feltétel – terms, assumption, condition
támogatás – assistance, support
érzékenység – sensitivity
külvilág – outside world, outworld
kockázatvállaló – risk-taking
megértés – appreciation, understanding
elfogadás – acceptance
megvalósul – materialize, come to fruition
jelmondat – motto, slogan, tagline
megél – contrive, live
megfogalmaz – concieve,
megegyezik, azonos – parallel, square with
összefüggés – coherence, context
alany – entity
felszabadul – disengage, liberation, release
átfogalmazás – paraphrase
jellemző (vkire) – typical, characteristic
egyedüllét – loneliness, privacy
eredetiség – originality

 

Ez a bejegyzés megjelent cikk formájában az A&K Magazin 2018.  januári számában, melyet ingyenesen letölthetsz innen:

A&K Magazin 2018. januári számának letöltése