A jó és a rossz stressz

stressz szót író piros ceruza hegye kitörik — Te hogyan vezeted le a stresszt?

Gyakran halljuk, hogy életünk során érdemes csökkenteni a stresszt, mert kimeríthet, legyengíthet, meg is betegíthet minket a sok stressz. Tapasztalatom szerint ilyenkor mindenki arra gondol, hogy feszültség van az életében. A munkahelyén, a párkapcsolatában, problémái vannak az egészségével, anyagi helyzetével. Legtöbbször fel sem merül annak a kérdése, hogy a pozitív, izgalommal járó események okozhatnak-e stresszt, esetleg lehetnek-e hasonlóan megterhelő hatással az életünkre, mint az egyértelműen negatív bonyodalmak. Mi történik akkor, ha valakit sorozatosan pozitív, de stresszel járó élmények érnek, például új munkahelyre kerül, szerelmes lesz, házasságot köt, gyermeke születik, izgalmas nyaralásra megy és rég nem látott rokonokkal, barátokkal találkozik? Karrierváltás is lehet izgalmas és nyomasztó egyszerre!

Mi történik a testünkben, ha stressz helyzetet élünk át?

Selye János orvoskutató az 1900-as évek elején határozta meg a stressz szakaszait. A stresszválasz első lépése az „alarm reakció”, amikor felgyorsul a szívműködés, emelkedik a vérnyomás és vércukorszint, kitágulnak a pupillák és az idegrendszer éber lesz. Gyakorlatilag felkészülünk akár a menekülésre is. Ezt követően, ha tartósan fennáll a stresszhatás, a magas vérnyomás állandósulhat. Az izmok megkeményednek, megmerevednek, alvászavarok léphetnek fel, és az emésztésre is negatív hatással van az állandó feszültség. Nem nehéz megfejteni, hogy belátható időn belül ez a folyamat az energiatartalékok felhasználásához és kimerüléséhez vezet. Tönkremegy az immunrendszer, megbetegszünk, gyomor – és bélpanaszok jelentkeznek, esetenként pánikroham vagy szívinfarktus kísérheti.

Pszichológusok szerint a jó teljesítőképességhez szükségünk van egy közepes mértékű stresszre, mert serkentő hatással van az eredményességre. Természetesen meg kell találnunk ebben is a számunkra megfelelő, arany középutat.

A Holmes-Rahe skála

Thomas Holmes és Richard Rahe kutatók összeállították az életeseményeket kísérő stressz alapján az alábbi skálát, melyen pontszámokkal jelezték az esemény stressz-szintre gyakorolt hatását.

Ez alapján is jól látható, hogy az életünk során a házasságkötés, ha szerelemből történik, lehet életünk egyik legszebb eseménye. De legalább akkora stresszel jár, mint egy véletlen baleset, vagy az aktuális munkahelyünk elvesztése.

Régóta vágyott, új munkahelyünk megszerzése hasonló nagy terhet róhat ránk, mint a konfliktus az anyósunkkal, vagy a gyermekek elköltözése otthonról. Arra is érdemes ügyelni, hogy a nyaralásunkat a testünk úgy élheti meg, mintha tartósan elköltöznénk otthonról és megváltoznának a körülményeink.

Mit tehetünk a stressz csökkentésére?

Vannak teljesen nyilvánvaló válaszok, mint például a testünk felkészítése a stressz biológiai hatásaira. Ebbe a kategóriába tartozik a testsúly optimalizálása, a dohányzás és mértéktelen alkohol fogyasztás elhagyása, a rendszeres testmozgás és tudatos pihenőidő beiktatása a mindennapi munka mellett.

Ezenkívül tudatosan dolgozhatunk magunkon is azért, hogy jobban ellenálljunk a stresszes helyzeteknek, felkészülhessünk rájuk, és rutint szerezhessünk a kézben tartásában is.

Stresszkezelés coach támogatásával

Coachként segíthetek neked abban, hogy felmérd, az életed mely területein érnek pozitív vagy negatív stresszhatások. Ha most csak annyit érzel, hogy „Frusztrált vagyok a főnököm miatt”. Vagy, hogy „Nem tudok jól aludni, állandóan ingerült és fáradt vagyok”. Esetleg „Úgy érzem, hogy soha semmire nincs időm”, akkor valójában még nem fogalmaztad meg pontosan, hogy hol is van a konkrét probléma. Ezek általában csak tünetek. Ha megtalálod a kiváltó okokat, könnyebben tudod megválasztani a módszert, amivel kordában tarthatod a rád gyakorolt stresszhatást. A helyzetelemzésben, a megfelelő védelmi stratégia kialakításában, szemlélet- és gondolkodásmódváltásban hasznos lehet, ha egy külső, objektív szemlélő kérdésein keresztül nézel rá a saját élethelyzetedre, érzéseidre, erőforrásaidra.

Addig is egy eszköz, amit már most elkezdhetsz kipróbálni:

Vezess stressznaplót! Írd le egy héten át, hogy melyik nap milyen életesemény volt rád stresszes hatással, esetleg 1-10-ig pontozhatod is ennek erősségét. Egy hét elteltével tekintsd át ezt a naplót és nézd meg, melyek voltak azok az események, amelyek a leginkább megnehezítették az életed, és törekedj ezek elkerülésére, vagy hatékonyabb kezelésére.

Egy kérdés útravalóul: Mit teszel azért, hogy regenerálódj?

Ha tetszett, oszd meg!

Gyors tanulás – genetika vagy fejleszthető?

A gyors tanulás nem valami álom, tudatos munkával elérhető. A folyamatos fejlődéshez rengeteg, kitartó tanulás szükséges. Ez különösen igaz, ha olyan gyorsan és dinamikusan fejlődő területen dolgozol, mint az IT. Ahhoz, hogy sikeres legyél és előre lépj a karrieredben, folyamatosan képezned kell magad, és lényegesen könnyebb, ha ezt megfelelő technikával teszed.

Mindenkiben él egy gyerekkora óta hordozott hiedelem arról, hogy gyors vagy lassú tanuló, jó vagy rossz tanuló, könnyen vagy nehezen tanul, humán vagy reál beállítottságú, van-e nyelvérzéke vagy sem. De gondolkodtál már azon, hogy ezek tényleg létező tulajdonságaink, vagy csak indokolatlanul korlátozó hiedelmek? A tanulási képesség vajon fejleszthető?

Mit mutatnak a kutatások?

Simon Rupel és Brice Bathellier két amerikai kutató, akiket szintén foglalkoztatott ez a kérdés. Kutatási eredményeik szerint valóban az ismétlés a tudás anyja. Bár a kísérleti alanyok nem emberek, hanem egerek voltak, azért az eredmények minden esetre említésre méltók. A kis rágcsálóknak hangokat kellett megkülönböztetniük, és azt figyelték meg, hogy a tanulási görbéjük sok-sok ismétlés után meredeken emelkedni kezdett. Ráadásul a hasonló tanulási folyamatok egymást erősítik, tehát a hangok megkülönböztetése új kísérleti feltételek mellett is gyorsabban ment a kis egereknek, miután az első tanulási folyamaton már átestek. Ahogy nem titkolt emberi tapasztalat az is, hogy ha valaki beszél egy idegen nyelvet, a következőket már gyorsabban sajátítja el.

A tanulás biológiájáról, az agyi folyamatokról, és hogy az A&K Akadémián épp ezért tart egy évig egy programozó tanfolyam, valamint arról, hogy miért támaszkodunk az oktatásban is az új kutatási eredményekre, az A&K Akadémia nyelvtanulással foglalkozó oldalán már részletesebben írtunk korábban. Ha érdekel ez a blog-bejegyzés, ezen a linken elérheted: A rövid tanfolyamok tényleg nem hatékonyak?

Mit tehetünk a gyorsabb tanulás érdekében?

A kialakult új kapcsolatok az agyban a használat során megerősödnek és később gyorsabb működést eredményeznek, hasonló feladatok kapcsán. Tanulságként tehát megjegyezhetjük, hogy minél többet tanulunk, annál gyorsabban fog menni, különösen akkor, ha sokat ismétlünk, a hasonló anyagrészeket egymáshoz illesztjük, és gyakoroljuk a megtanultakat.

A jó hír az, hogy a tanulás tényleg tanulható, a sebessége pedig fokozható, csak kitartás, szorgalom és sok ismétlés szükséges hozzá, de lássuk be, ha a kis fehér egereknek sikerült, akkor nekünk is fog!

Ha részletesebben érdekel az agyműködés és tanulási képesség felnőttkorban, akkor ajánlom figyelmedbe:

A témában írtam egy hosszabb, sokkal szakmaibb hangvételű cikket az A&K Akadémia egyik kérdésére válaszul:

Megtanulni programozni idősebb korban is megéri?

Ha tetszett, oszd meg!