A jó és a rossz stressz

A jó és a rossz stressz

stressz szót író piros ceruza hegye kitörik
Te hogyan vezeted le a stresszt?

Gyakran halljuk, hogy életünk során érdemes csökkenteni a stresszt, mert kimeríthet, legyengíthet, meg is betegíthet minket a sok stressz. Tapasztalatom szerint ilyenkor mindenki arra gondol, hogy feszültség van az életében. A munkahelyén, a párkapcsolatában, problémái vannak az egészségével, anyagi helyzetével. Legtöbbször fel sem merül annak a kérdése, hogy a pozitív, izgalommal járó események okozhatnak-e stresszt, esetleg lehetnek-e hasonlóan megterhelő hatással az életünkre, mint az egyértelműen negatív bonyodalmak. Mi történik akkor, ha valakit sorozatosan pozitív, de stresszel járó élmények érnek, például új munkahelyre kerül, szerelmes lesz, házasságot köt, gyermeke születik, izgalmas nyaralásra megy és rég nem látott rokonokkal, barátokkal találkozik? Karrierváltás is lehet izgalmas és nyomasztó egyszerre!

Mi történik a testünkben, ha stressz helyzetet élünk át?

Selye János orvoskutató az 1900-as évek elején határozta meg a stressz szakaszait. A stresszválasz első lépése az „alarm reakció”, amikor felgyorsul a szívműködés, emelkedik a vérnyomás és vércukorszint, kitágulnak a pupillák és az idegrendszer éber lesz. Gyakorlatilag felkészülünk akár a menekülésre is. Ezt követően, ha tartósan fennáll a stresszhatás, a magas vérnyomás állandósulhat. Az izmok megkeményednek, megmerevednek, alvászavarok léphetnek fel, és az emésztésre is negatív hatással van az állandó feszültség. Nem nehéz megfejteni, hogy belátható időn belül ez a folyamat az energiatartalékok felhasználásához és kimerüléséhez vezet. Tönkremegy az immunrendszer, megbetegszünk, gyomor – és bélpanaszok jelentkeznek, esetenként pánikroham vagy szívinfarktus kísérheti.

Pszichológusok szerint a jó teljesítőképességhez szükségünk van egy közepes mértékű stresszre, mert serkentő hatással van az eredményességre. Természetesen meg kell találnunk ebben is a számunkra megfelelő, arany középutat.

A Holmes-Rahe skála

Thomas Holmes és Richard Rahe kutatók összeállították az életeseményeket kísérő stressz alapján az alábbi skálát, melyen pontszámokkal jelezték az esemény stressz-szintre gyakorolt hatását.

Ez alapján is jól látható, hogy az életünk során a házasságkötés, ha szerelemből történik, lehet életünk egyik legszebb eseménye. De legalább akkora stresszel jár, mint egy véletlen baleset, vagy az aktuális munkahelyünk elvesztése.

Régóta vágyott, új munkahelyünk megszerzése hasonló nagy terhet róhat ránk, mint a konfliktus az anyósunkkal, vagy a gyermekek elköltözése otthonról. Arra is érdemes ügyelni, hogy a nyaralásunkat a testünk úgy élheti meg, mintha tartósan elköltöznénk otthonról és megváltoznának a körülményeink.

Mit tehetünk a stressz csökkentésére?

Vannak teljesen nyilvánvaló válaszok, mint például a testünk felkészítése a stressz biológiai hatásaira. Ebbe a kategóriába tartozik a testsúly optimalizálása, a dohányzás és mértéktelen alkohol fogyasztás elhagyása, a rendszeres testmozgás és tudatos pihenőidő beiktatása a mindennapi munka mellett.

Ezenkívül tudatosan dolgozhatunk magunkon is azért, hogy jobban ellenálljunk a stresszes helyzeteknek, felkészülhessünk rájuk, és rutint szerezhessünk a kézben tartásában is.

Stresszkezelés coach támogatásával

Coachként segíthetek neked abban, hogy felmérd, az életed mely területein érnek pozitív vagy negatív stresszhatások. Ha most csak annyit érzel, hogy „Frusztrált vagyok a főnököm miatt”. Vagy, hogy „Nem tudok jól aludni, állandóan ingerült és fáradt vagyok”. Esetleg „Úgy érzem, hogy soha semmire nincs időm”, akkor valójában még nem fogalmaztad meg pontosan, hogy hol is van a konkrét probléma. Ezek általában csak tünetek. Ha megtalálod a kiváltó okokat, könnyebben tudod megválasztani a módszert, amivel kordában tarthatod a rád gyakorolt stresszhatást. A helyzetelemzésben, a megfelelő védelmi stratégia kialakításában, szemlélet- és gondolkodásmódváltásban hasznos lehet, ha egy külső, objektív szemlélő kérdésein keresztül nézel rá a saját élethelyzetedre, érzéseidre, erőforrásaidra.

Addig is egy eszköz, amit már most elkezdhetsz kipróbálni:

Vezess stressznaplót! Írd le egy héten át, hogy melyik nap milyen életesemény volt rád stresszes hatással, esetleg 1-10-ig pontozhatod is ennek erősségét. Egy hét elteltével tekintsd át ezt a naplót és nézd meg, melyek voltak azok az események, amelyek a leginkább megnehezítették az életed, és törekedj ezek elkerülésére, vagy hatékonyabb kezelésére.

Egy kérdés útravalóul: Mit teszel azért, hogy regenerálódj?

Ha tetszett, oszd meg!

Imposztor szindróma – megérdemlem, amit elértem?

nő néz a háztetőn

Az imposztor szindróma – megérdemlem, amit elértem?

 

Mi az az imposztor szindróma? Nézzünk egy példát először! El tudsz képzelni egy felső vezetőt, aki megjelenésében, viselkedésében és eredményeiben is megtestesíti mindazt, amit egy vezetőtől várhatnak a kollégái? Természetesen igen. És el tudod képzelni, ahogy este sírva alszik el, mert úgy érzi, hogy bármelyik pillanatban kiderülhet, hogy nem ért semmihez, és nem érdemli meg azt a tiszteletet és megbecsülést, amit nap, mint nap kap? Igen, ez is megesik néha.

 

imposztor szindrómában szenvedő férfi képe

 

Ez csak elméletben létezik, ugye?

 

Nem, a probléma valós, úgy hívják, hogy imposztor szindróma. Sajnos csak keveset hallani róla. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ha valaki tehetséges, okos, sikeres és remek eredményeket ér el az életében, annak semmi baja nem lehet az önbizalmával. A logika ezt mondatja velünk, de a valóság az, hogy emberből vagyunk, és legyünk bármilyen beosztásban is a munkahelyünkön, az önbizalmunk nem attól függ, hogy milyen megnevezés áll a névjegykártyánkon. Ez az állapot megkeserítheti egy ember mindennapjait és ilyenkor nagyon rosszul viseli a kritikát is.

 

Körülötted is lehet valaki, aki hasonlóan érez!

 

Ha a versenyszférában dolgozunk, a főnökünk perfekcionista és folyamatosan aggódik, intelligens és sikeres, és mégis sokszor ingerülten reagál a kritikára, álljunk meg egy pillanatra! Mielőtt ítélkezünk felette, forduljunk felé türelemmel és próbáljuk elképzelni, hogy min mehet keresztül! Az empátia és az asszertív kommunikáció segíthet egy jobb kapcsolat kialakításában. Nem mindenki kezeli szégyenként ezt az érzést, szerencsére egyre többen vállalják fel nyíltan, hogy életük egyes szakaszában hasonló dolgokon mentek keresztül. Erről olvashatunk a Facebook ügyvezető igazgatójának, Sheryl Sandbergnek a könyvében is, melynek címe Dobd be magad! (Én audiobook formájában hallgattam meg kb. 2 nap alatt, gondolatébresztő könyv.)

 

Hírességek, akik nyíltan vállalják

 

De hasonlóan nyilatkozott Kate Winslet és René Zellweger színésznők is. Mit tehetsz, ha magadra
ismertél? Fontos, hogy foglalkozz az érzéssel, mert hosszú távon kiégéshez, étkezési zavarokhoz, vagy akár depresszióhoz is vezethet! Érdemes támogató segítséget keresni, tudatosítani a sikereket és csökkenteni a stresszt.

 

*További értékes források a témában: pszichoforyou.hu és maipszicho.hu

 

Angol nyelv gyakorlásához a cikkhez tartozó szószedetet itt találod. Ha érdekel az autológia, ahhoz is remek eszköz ez a cikk. 

 

megjelenés – look, presence
viselkedés – behaviour
eredmény – result
megtestesít – incorporate, personalize
megérdemel – deserve
megbecsülés – honor, honour
tisztelet – respect
nap, mint nap – day by day
imposztor – impostore
hajlamos – to be dispose to sg.
tehetséges – talented
megnevezés – denomination, designation
függ vmitől – depend on sg.
megkeserít – sour
verseny – race, competition
perfekcionista – perfectionist
ítélkezik – judge
keresztül megy – go through
kialakít – form
szégyen – shame
nyíltan – straight out
bedobja magát – he put all his strength into it
foglalkozik vmivel – run on
kiégés – burn out
támogató – supportive

Ha tetszett, oszd meg!