A gondolkodás: beágyazott ciklusok, tesztelés és információfeldolgozás – másképp
Gondolkodtál már azon, hogy mi is a gondolkodás?
Egyik oldalról úgy vélik, hogy „a gondolkodás olyan komplex folyamat és információfeldolgozás, amely egy megadott cél vagy megoldás elérése felé törekszik” (Mayer, 1992), de olvastam már olyan meghatározást is, ami szerint a gondolkodás maga nem más, mint egy alacsonyabb szintű folyamatokra támaszkodó magasabb szintű agyi folyamat. Támaszkodik az emlékezetre, az abban tárolt információkra, melyeket nem azért őrzünk meg, hogy emlékezzünk az adatokra, hanem hogy ezeket az emlékeket „tovább tudjuk gondolni”, fel tudjuk használni a gondolkodási folyamatainkban (Todd-Gigerenzer, 2000).
A sok korai, behaviorista és alaklélektani megközelítés után a 20. század közepe nagy változást hozott a memóriáról való elméletek fejlődésében. Megjelentek az első számítógépek, melyek működési elve segítséget nyújtott az agy jobb megismerésében és modellezésében is. 1960-ban Miller, Galanter és Pribram megfogalmazták a TOTE elméletet.
*TOTE: Test – Operate – Test – Exit
Ez a modell azt hivatott bemutatni, hogy addig ismétlünk egy adott lépést, amíg a befejezés kritériumfeltétele nem teljesül. Az információfeldolgozásnak ez a folyamata már tartalmaz egy ciklus feltételezést is, mely szerint a visszacsatolás, ami a teszt során létrejön, hatással van a folyamat előrehaladására. A visszacsatolás révén döntési fázisba kerül a folyamat.
Az egész egy ellenőrzési fázissal kezdődik, melynek feladata a tervezet és a valóság összehasonlítása, pl. pohár törölgetésénél az elején látjuk, hogy vizes, majd elkezdjük törölgetni, megnézzük, hogy vizes-e még, ha igen, folytatjuk, ha nem, megszakítjuk a cselekvést és kilépünk belőle, tehát eltesszük a polcra.
A modell másik előnye a hierarchikus elrendeződése, hogy támogatja a ciklusok egymásba ágyazását is. Tehát ismételhetünk egy cselekvéssoron belüli cselekvéssorozatot, míg a feltétele nem teljesül, majd egyel kijjebb lépve, folytatódhat a külső ciklus. (pl. Ablaktisztító fújkálása az üvegre, az ablakpucolás ismétlődő folyamatába ágyazva.)
A számítógépes modellezés
A számítógépes modellezés egy nagy előnye, hogy lehetővé teszi az elméletek ellenőrzését és tesztelését a kognitív pszichológia szerint. Tehát ha egy modellt létrehozunk, viselkedése teszteléssel feltérképezhető, így a korábbi megközelítő szabályok pontosíthatók, a logikai összefüggések és statisztikai szabályok lekövethetők.
Vajon valóban megismerhető az emberi agy úgy, mint a számítógép apró részei, vagy a programok futásának elmélete? Laboratóriumban sikerrel tanulmányozható az emberi gondolkodás, a problémamegoldás, holisztikus szemlélet nélkül?
Neked mi a véleményed? Kíváncsian várom kommentben vagy e-mailben!
Felhasznált irodalom:
- Miller, Pilbram: Plans and the structure of behavior, 1960.
- Csépe Valéria – Általános pszichológia 3.
Ez a cikk megjelent az A&K Magazin Java programozással kapcsolatos korábbi számában!