Konfliktuskezelés – Vihar az irodában?

A te munkahelyed felett is gyűlnek a fellegek?

Miért fontos a konfliktuskezelés? Aki együtt dolgozik másokkal, időről-időre tapasztalhatja, hogy a konfliktusok megjelenése az irodai közeg és az együtt dolgozók életének szerves része, még akkor is, ha többnyire racionális hozzáállással próbálnak együtt ügyködni szoftverfejlesztők egy jól dokumentált szoftveren egyértelműen tisztázott feladatkörök mentén (és pláne akkor, ha ez még sincs így).

Ahogy az sem okoz túl nagy meglepetést, ha az apró, még csak ártatlan, picit sötétebb felhőkként megjelenő konfliktusok az idő elteltével és a határidők közeledtével lassan eszkalálódnak, és hogy minél több embert érintő konfliktusról van szó, annál gyorsabb mértékű a fellegek növekedése.

A fellegek gyülekezésével és a probléma fokozódásával párhuzamosan beszűkül a gondolkodás mértéke, több kisebb csoport is alakulhat a probléma jellege szerint, és egyre nagyobb arányban jelennek meg az érzelmek a racionalitás egén.

„Különösen azok az érzelmek jutnak fontos szerephez, melyeket az emberek a csoport tagjaiként és nem egyénként élnek át.” (Mackie, Smith és Ray, 2008)

Mit tehetünk, ha konfliktus áll fenn és morogni kezd az ég?

Érdemes elgondolkodni ennek feloldásán. Sem a munkára sem az ott dolgozókra nincs jó hatással, ha megoldatlan konfliktusok nyugtalanító felhői kezdenek gyülekezni az iroda felett, hiszen egyértelműen viharhoz fog vezetni, előbb vagy utóbb. Minél több konfliktus marad megoldatlanul, annál erőteljesebb lesz az orkán. Ha egyszer elszabadul, hetekig fognak csattogni a villámok mindenki fejére.

Hogyan derítsük fel az eget?

konfliktuskezelés után kiderül az ég — Szeretnéd te is látni a fényt?

Tisztázni érdemes, hol kezdődött, és pontosan mi a kiváltó oka a jelenlegi helyzetnek. Ez sokszor bonyolultabb, mint gondolnánk, különösen ha már egy beszűkült helyzetben szeretnénk elkezdeni a felhőoszlatást. Érdemes addig mérlegelni a helyzetet, míg tiszta és egyértelmű képet nem tudsz rajzolni arról, mi a te személyes álláspontod a kialakult állapotot illetően. A bizonytalansággal feldobott megbeszélés jó eséllyel csak tovább fogja kavarni a fellegeket.

Konfliktuskezelés – mikor érdemes belevágni?

Tegnap. Viccet félretéve, a legjobb időpont az pontosan akkor van, amikor a kiváltó ok éppen megtörténik. A második legjobb időpont pedig akkor, amikor először felismered, hogy valami nem a számodra megfelelő úton halad. Optimális esetben ez a két időpont közel van egymáshoz, főleg ha nagy tudatossággal és önreflexióval éled a mindennapjaidat.

Tehát ott és akkor érdemes tisztelettel, asszertíven, kompromisszumra készen felhozni a megbeszélésre szánt témát és ha a konfliktusban szereplő többi munkatárssal nem sikerül megoldást találni, érdemes lehet bevonni egy semleges külső felet is mediátorként.

Mondhatod, hogy ilyen frappáns megoldások, megfelelő mondatok neked mindig csak otthon, utólag jutnak eszedbe, és a problémás helyzetben mindig leblokkolsz. Ennek oka is sokféle lehet, de ha másképp nem megy, rendszeres gyakorlással és egy rakás azonnal alkalmazható kártyával a farzsebben magabiztosabb lehetsz. Csak vészhelyzet esetére, hogy legyen mihez nyúlnod akkor is, ha épp áramszünetet okoz a fejedben a közelgő vihar.

Aktuális kérdésem számodra: Nálad épp milyen az idő?

Ha beszélgetni szeretnél, szeretettel várlak: Egyéni coaching beszélgetés

Ha tetszett, oszd meg!

Reziliencia – megbirkózol vele?

Reziliencia? Mit jelent ez a mindennapokban? Azt már biztosan tapasztaltad a munkád során, hogy vannak olyan munkatársaid, akiket semmi nem mozdít ki tartósan nyugalmi helyzetükből, legyen szó hirtelen meetingről, előrébb hozott határidőkről, vezetőségi látogatásról vagy előre be nem jelentett stand up prezentációról. Még akkor is igaz ez rájuk, ha nem tökéletesen felkészültek, egyszerűen lazábban és magától értetődőbben kezelik a szembejövő nehézségeket az életben, és a munkanap végén könnyedebben sétálnak ki a főbejáraton, mint te egy átlagos munkanap után. Mi lehet a titkuk? Megfejtetted már?

Mi az a reziliencia?

A reziliencia a rugalmasság, egyfajta ellenállóképesség, melynek segítségével könnyebben alkalmazkodik valaki a környezetében történő változásokhoz, elvárásokhoz és kezeli az őt ért hatásokat. Legyen szó számonkérésről, kritikáról vagy nehézségről, a reziliens ember viszonylag gyorsan visszanyeri lelki egyensúlyát és képes továbblépni az őt ért hatások, hirtelen jött változások ellenére is.

Stressz és rugalmasság

Az, hogy rugalmas vagy, nem jelenti, hogy ne érne stressz, vagy ne vennéd komolyan, amit nap, mint nap csinálsz. Egész egyszerűen csak gyorsabban adaptálódsz a változásokhoz, így az, ami a korábbi állapotban még stresszként jelent meg az életedben, az az adaptáció után már a hétköznapok része lesz, ezáltal nem jelentve feszültségforrást. Ez nem egy passzív, a megoldást kívülről váró viselkedési forma, hanem egy aktív, a változásért felelősséget vállaló szemléletmód.

Hogyan legyél rugalmasabb?

Az első és legfontosabb lépés a saját érzelmeid felismerésének és kezelésének képessége. Ha nincs 5-nél több szavad az érzelmeid megfogalmazására, akkor ezzel a területtel biztosan dolgod lesz a jövőben. Ha meg tudod állapítani, hogy mit érzel, pontosan meg is tudod fogalmazni, az érzelmek kezelésével is hatékonyabban tudsz foglalkozni ezután. Mikor pedig különböző hatások kibillentenek az egyensúlyi állapotodból, rugalmasabban tudsz rá reagálni, mert nem csak gyorsabban észreveszed, de meg is fogalmazod a változást és aktívan tehetsz az egyensúly visszaállításáért, hiszen pontosan tudatában vagy annak, mi is történik veled, és mire van szükséged, hogy a hatást csökkentsd. Ez megfelelő érzelemfelismerés és kezelés nélkül képtelenség lenne.

A reziliencia az az optimizmus?

Nem feleltethető meg egy az egyben, ahogy azt korábban is láthattad, de nem téved az sem, aki úgy érzi, van köze a két fogalomnak egymáshoz. A rugalmas ember optimistán, racionális keretek között ugyan, de a helyzetből a legjobb és leggyorsabb kiutat keresi. Az optimista és aktív hozzáállás során megfogalmazzuk a problémát és a saját érzéseinket ezzel kapcsolatban, majd ezt követően rögtön a megoldás felé fordítjuk a figyelmünket. Nem merülünk el a negatív érzelmekben, de nem is reménykedünk a csodában, ami majd mindent megváltoztat helyettünk. Nem törekszünk a tökéletességre, sokkal inkább szempont az optimális és gyors megoldás, az egyensúly mielőbbi visszaállítása. Fontos, hogy higgy önmagadban, hogy képes vagy rá, és kellő önfegyelemmel el is fogod érni, ami ehhez szükséges.

Reziliencia a munkahelyen

Ezzel a fogalommal nem csak egyéneket, de akár szervezeteket vagy populációkat is jellemezhetünk. A túlélés és optimális fejlődés feltétele egy szervezet vagy élő populáció esetén is, hogy tudjon rugalmasan alkalmazkodni a környezeti változásokhoz, gyengítse az őt ért negatív hatásokat, építse a szervezeten belül a jó kommunikációs kapcsolatok és optimistán, de racionálisan álljon a jövőhöz.

Reziliencia az állásinterjún

Amikor olyan kérdéseket kapsz, ahol egy negatív hangulatú helyzetet kell kezelned, ezt a képességedet próbálják felmérni. Például:

„Hogyan éled meg, ha kritikát kapsz a főnöködtől?”, vagy „Milyen érzéseid vannak, ha rövid határidejű, váratlan feladatot kapsz?” , esetleg „Mesélj el egy olyan helyzetet, amikor feszült helyzetben, gyorsan kellett problémát megoldanod!”.

Mit felelnél az interjún ezekre a kérdésekre?

Gyakorlat teszi a mestert!

A személyes fejlődésnek ezen a területén is elmondható, hogy tudatos tervezéssel, fegyelmezett és elkötelezett gyakorlással, a figyelem ráfordításával jelentős eredményeket érhetsz el, és fejlődhetsz akár már egészen rövid idő alatt is.

Ha úgy érzed, hogy nem vagy elég ellenálló és rugalmas a szakmai életedben, és szeretnél ezen mihamarabb változtatni, akkor keress fel és beszélgessünk róla: Egyéni coaching beszélgetés

Ez a cikk megjelent az A&K Magazin coaching rovatában is. Ha érdekelnek hasonló témák, ajánlom figyelmedbe: A&K Magazin

Ha tetszett, oszd meg!